Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között
Gosztonyi Sándor augusztus folyamán találkozott Garai Rezsővel, akinek hatáskörét Hatvan nagyközségről a hatvani járás egész területére kiterjesztette. 5 6 Garai nem sokáig tétlenkedett, sorra felkereste azokat a Hatvan környéki településeket, ahol addig nem jött létre pártszervezet. Legtöbb konfliktus Ecséden adódott, ahol Garaiék több esetben összetűzésbe kerültek a helyi hatóságokkal. 1938. augusztus 21-én 11 „testvérével" együtt kisebb pártösszejövetelt szervezett Ecséden, amelynek nyomán a helyi csendőrőrs valamennyi résztvevőt feljelentette a járási főszolgabírónál. 5 7 Garai, ezúttal Fiala Ferenc társaságában szeptember 4-én újabb látogatást tett Ecséden, gyűlésre azonban ezúttal sem kerülhetett sor. Érkezésük után a csendőrök bekísérték a nem kívánatos vendégeket az őrszobára és elkobozták a Hubay Kálmán által írt hungarista programot. Mielőtt eltávoztak a községből, az autót több ecsédi lakos vette körül, akik a szokott nemzeti szocialista üdvözlésekkel köszöntek el Fialától, amely során több esetben elhangzott az „Éljen Szálasi" felkiáltás, amelynek később következményei lettek. A történtekről Fiala Ferenc közölt beszámolót „Egy délután Ecséden" címmel a Magyarság hasábjain. 5 8 A Várkonyi Sándor-ügy Az ipari munkásság Hatvan lakosságának számottevő részét alkotta, mégis megfontolandó kérdés, hogy a nemzeti szocialisták ilyen rövid idő alatt történő térhódítását - amelyet objektíve igazol a párttagok magas száma -, képes volt-e az egykori szociáldemokrata közeg egy részének pálfordulása önmagában indikálni, vagy esetleg a háttérben más tényezők is szerepet játszhattak. Az NSZMP-HM hatvani jelenlétével kapcsolatban a párt országos sajtója nyújthat újabb támpontokat. A párthoz egyértelműen köthető két újság, a Magyarság és az Összetartás szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a fővároshoz kötődő nagypolitika mellett a lapok rendszeresen foglalkoztak vidéki eseményekkel. Természetesen nemcsak Hatvan, hanem más települések is terítékre kerültek, mégis feltűnő, hogy 1938 második felében legalább egy tucat esetben foglalkoztak kifejezetten Hatvannal kapcsolatos történésekkel. Ezek közül a legnagyobb port felkavaró ügy Várkonyi Sándor községi főjegyző személyéhez és az általa éveken keresztül vezetett Hatvani Hitelszövetkezethez fűződött. A felszínre került eset 1937-1939 között nagymértékben uralta a hatvani közéletet, sőt valószínűleg a mindennapokat is, mivel ez a botrány a hatvani elit mellett a lakosság jelentős részét közvetlenül érintette. 5 6 BFL VII. 18. d. IV. 3/306/1939. A Budapesti Btvszk. VI/8151/1939/13, sz. ítélete. 1939. október 9. 5 7 MOLK 149. 651. f./7. Csendőrségi összesítő jelentések. 1938. szeptember. 5 8 Magyarság, 1938. szeptember 7.; 1939. november 17. 290
