Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között
A Hubay-Szálasi párt tevékenysége Heves vármegyében és Hatvanban Az 1938 februárjában betiltott MNSZP hatvani tagjait nem érintették a letartóztatások, a helyi pártsejt ekkor még nem számított jelentős tényezőnek. A NSZMP-HM megalakulásáig terjedő időszakban sem lankadt a szélsőjobboldali propaganda: 1938. március 25-én ismét nagy mennyiségű nyilas röplapot szórtak szét Hatvanban. 3 3 A Hubay-Szálasi párt Heves vármegyében 1938 nyarára gyakorlatilag minden nagyobb településen kiépítette szervezetét. Mint említésre került, a megyeszékhelyen, valamint Gyöngyösön és Hatvanban már májusban folyt az organizációs munka. Számos adat bizonyítja, hogy a korábbi évek szélsőjobboldali pártjaiban szerepet vállaló személyek többsége ekkor már egyértelműen a Hubay-Szálasi párt felé orientálódott. Az egri pártszervezet élén például ugyanazt a helyi ügyvédet találjuk, aki korábban a Pálffy-párt egri csoportját vezette. 3 4 A községi pártszervezetek gyors szaporodását néhány hónapig nem tudta követni a járási és megyei szintű szervezetek kiépülése, emiatt előfordult, hogy kisebb települések esetében besegítettetek a szomszédos pártszervezetek. így például a hatvani járáshoz tartozó Rózsaszentmárton szervezetének megalakítását Gyöngyösről irányították. 3 5 A párt a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben talált támogatókra. Heves vármegye tekintetében is egyértelműen cáfolható az az állítás, miszerint az NSZMP-HM elsősorban „bűnöző", vagy más deklasszált társadalmi csoportokra támaszkodott. Egerben például főként középosztálybeli polgárok és diákok léptek be a pártba. 3 6 A nyilas propaganda elérte a korábbi szociáldemokrata munkásságot éppúgy, mint a kormánypártra szavazó középrétegeket, de kikezdte a Független Kisgazdapárt bázisát is. A korábbi években az FKGP Heves vármegye számos településén jelentős párttagsággal rendelkezett, azonban a nemzetiszocialisták terjeszkedése következtében több községi kisgazda csoport felbomlott, tagjaik többsége pedig a hungaristákhoz pártolt át. 3 7 Hubay Kálmán az NSZMP-HM megyei szintű vezetésével Gosztonyi Sándor 38 boconádi földbirtokost bízta meg, aki a párt szervezésébe már június folyamán 3 3 MOL K 149. 651. f./7. Csendőrségi összesítő jelentés. 1938. április 16. 3 4 Magyarság, 1938. július 3. 3 5 MOL K 149. 651. f./7. Csendőrségi összesítő jelentés. 1938. május 27. 3 6 LACKÓ Miklós 1966. 129. 3 7 MOL K 149. 651. f./7. Csendőrségi összesítő jelentések. 1938. június. 3 8 Gosztonyi Sándor 1895-ben született Boconádon. Részt vett a I. világháború küzdelmeiben, majd a mintegy 700 hold kiterjedésű családi birtokon gazdálkodott. 1919 után vezető szerepet vállalat a szélsőjobboldali Ébredő Magyarok Egyesület és a Magyar Országos Véderő Egyesület Heves vármegyei tevékenységében. A csendőrségi jelentések szerint 1938-ban földbirtokát már jelentős összegű adósság terhelte. Korábban legitimista hírében állt, majd az Anschluss hatására váltott át a nemzeti szocializmusra. MOL K 149. 651. f./7. Csendőrségi összesítő jelentés. 1938. június 24.; Nyilas Könyv, 1940. 43. 287
