Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
megválaszolatlan még. A nagy kiterjedésű késő középkori vár kutatásának folytatására (akár a templomokról, a palotáról, más épületekről és védőművekről van szó) leginkább a vár mai területén van lehetőség, mely a késő középkorinak „csak" a nyugati felét jelenti. Az egri püspökvár 1500 körüli állapotában az ország legnagyobb várai közé tartozott. A vár nyugati felében álló épületek és építmények kutathatóak, építéstörténetük viszonylag pontos felvázolására lehetőség van, de kérdés, hogy az óriási területű várat övező védelmi rendszer pontosan mikor épült ki. A vár keleti részének pontos datálása sem egyértelmű. Felmerült, hogy utólag bővítik ki a várat kelet felé. Az elmélet alapja a területre lokalizált Szent Pétertemplom neveiből ered. A templomot 1357-1358 és 1430 között Eger-előhegyinek mondják az oklevelek („ecclesia B. Petri de Promontorio Agriensi"), 1430-tól az egri vár Szent Péter templomának („ecclesia Beati Petri de castro Agriensi"). Eszerint a vár keleti irányú bővítése 1358-1430 közé tehető, okot pedig a Ludányi Tamás püspök idején megélt ostrom (1404) tapasztalatai szolgáltattak volna. 11 7 Más elképzelés szerint a vár keleti részének védelmi rendszere akár együtt is épülhetett a vár többi falával, továbbá a XVI. századi felméréseken a külső várban látható kisméretű tornyokkal erősített belső fal (2-3. kép) is lehet középkori eredetű. A tornyos falat pedig kívülről övezhette - contrascarpaként - az a külső fal, melyben az Ó-kapu bástya (középkor végén, mint barbakán) is elhelyezkedett. 11 8 A vár keleti részének kiterjedését a XVI. századi felmérések alapján lehet meghatározni, 11 9 ám ezek eredményei - egészen a vár keleti részének, azaz a kora újkori külső vár régészeti azonosításáig - természetesen nem tekinthetők száz százalékos eredményűnek. Az elvégzett számítások eredményei mégsem vonhatók kétségbe, hisz ezeknél pontosabb eredmény úgysem kapható (lévén, hogy én és más is az említett felmérések alapján dolgoznánk). Pillanatnyilag annyit tudunk megállapítani, hogy a vár a középkor végén nagyjából kétszer nagyobb területű volt a mainál. Ehhez pedig hozzá kell venni a XVI. századból ismert falak irányát, helyzetét. A vár keleti feléből nem ismerjük egyetlen ott állt vagy a kutatás által oda lokalizált középkor végi épületnek (pl. a Szent Péter-templomnak) a pontos helyét sem, ezért ha ismernénk is a vár keleti felében a várfalak pontos helyét, ak11 7 Nagy Árpád elmélete. Lásd: NAGY Árpád 1967. 17-18. A középkori templom történetéhez még: GIBER Mihály 2008a. 49-50. 11 8 Búzás Gergely szíves szóbeli közlése. 11 9 Lásd például: KÁRPÁTI János 1991. 47-64. A vár XVI. századi állapotának számítógépes rekonstrukciójával kapcsolatban foglalkozik a vár egykori méretével is: DOMOKOS György 2001. 640-661. A vár XVI. század közepi állapotának legújabb számítógépes rekonstrukciójával az AEnima Computer Graphic Studio (Eger) foglalkozik régészekből és történészekből álló szakértői csapat bevonásával. A 3D-s film rövid változata 2009 júliusa óta megtekinthető az egri várban, a teljes verzió előreláthatóan 2010 nyarán készül el. 26
