Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Földi Viktória: Az Orczy-család temetkezése Erdőkövesden

2. kép. Az erdőkövesdi templom Orczy Lőrinc által festett oltárképe Orczy Lőrinc bár megtehette volna, nem élt a magyar arisztokraták körében divatos végtisztességével. A XVII. század főúri gyászszertartásai a fegyverviseléssel és a katonáskodással függtek össze. Motívumait Szabó Péter Végtisztesség című könyve jeleníti meg számunkra, melyet az Esterházy-család példáján követhetünk nyomon.

1

0 A XVIII. századra a ceremónia némileg változott. A török kiűzését követően a katonáskodással összefüggő szokások érvényüket vesztették. Orczy Lőrinc esetében sem volt ez másképp, aki a családi tradíciókkal felhagyva vezérőrnagyi címét félretéve, a polgári életbe vonult vissza. Megszakítja a már kialakulóban lévő családi pantheont és egyszerű, csendes végtisztességét a család tarnaörsi templomának sírboltjában rendeli el. Orczy Lőrinc a családi kultuszhelyet elvetni látszott. Lőrincnek két fiúgyermeke és négy lánya született. A temetkezési stratégia szempontjából a fiúági örökösödést vizsgáljuk. László (1750-1807) főispán, csá1

0 SZABÓ Péter 1989. 102. 260