Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

1818. május 22-én a Pesti Nemzeti Színjátszó Társaság tagjai is megtekintet­ték a könyvtárat. Tagjai között ott volt Dériné Széppataki Róza is. 1821. novem­ber 12-én többekkel együtt Kossuth Lajos is beírta nevét a könyvtár vendégköny­vébe. Az 1828-ban itt jártak között olvasható Vitkovics Mihály neve, akinek em­lékét utcanév is őrzi Egerben. 15 1 1829. szeptember 5-én Vörösmarty Mihály is megörökítette itteni látogatását. Bajza József így írt költőtársa útjáról: „Vörösmarty a múlt héten ment utazni Bugáttal Heves, Borsod Vármegyébe. " Maga Vörösmarty csupán ennyit jegyzett fel saját útjáról: „ Voltam Egerben, s a sz. kuti (szentkúti - Kiss Péter) bucsun;.. " Széchenyi István egy Gyöngyösön töltött éjszaka után 1845. szeptember 28-án érkezett Egerbe. O maga így írt erről: „Korán indulás Egerbe. Jó utak. Tűrhető idő. Idejében Egerben. Lévay kanonoknál. Mindent megmutat. Beszédek és po­hárköszöntők - tiszteletét teszi a városi tanács. Líceum nagyszerű. Bejön Brezovay. Sokat s hosszasan eszünk. Későn indulunk el. " Tárkányi Béla így írt er­ről a látogatásról: „elérkezésem előtt vagy két órával eltávozott. Egy pár órai mu­tatása alatt megnézte Eger nevezetességeit, a templomot, a várat és a lyceumot. Beszélik, hogy a templomban keresztet vetett magára s térdet hajtott, mire magam is hallottam a megjegyzést, hogy azt talán politikából tette...; hát a nagy ember vallási meggyőződését sem jelentheti ki, hogy ne gyanúsíthassák! A lyceumban különösen a könyvtár ragadá meg figyelmét. Soha nem hittem - úgymond, hogy hazám egyik provincziális városában ily szépen rendezett kincset találjak. Ezenkívül a könyvtár boltozatára festett kracke ri frescót csudálta, miben Kazin­czy Ferenc is elragadtatással gyönyörködött. Széchenyi most először volt Eger­ben s jelenléte az egész város miveltjebbjeit átrezzenté és miután elment ki őt hírből vagy műveiből ismeri, szívből sajnálta, hogy nem láthatta a most élő legnagyobb magyar hazafit. " Széchenyi egyik levelét az Egri Főegyházmegyei Könyvtár őrzi. 15 2 1850. augusztus 15-én írta be nevét a vendégkönyvbe Garay János, aki a jú­liusi és augusztusi hónapokat az egri fürdőben töltötte el. Élete főművének a „Szent László"-t tartotta, amely 185 l-l 852-ben Egerben jelent meg, és amelynek kiadását Bartakovics Béla érsek anyagilag is támogatta. Ő a szerzője az Obsitos c. költeménynek, ennek alapján készült Kodály Zoltán Háry János c. daljátéka. 1857. szeptember 4-én Ferenc József Egerbe látogatott. Ebéd után megtekin­tette a Líceumot is, ahol a királyi látogatás emléke külön vendégkönyvbe lett meg­örökítve. 15 3 15 1 BREZNAYImre 1995.47^8. 15 2 KISS Péter 2007. 240. 15 3 BREZNAYImre 1995.30-31. 244

Next

/
Thumbnails
Contents