Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

Mivel 1878-ig ez volt Eger egyetlen nyomdája, addig az időpontig minden helyben készült nyomtatvány innen került ki. Jelen tanulmány keretei között nincs lehetőség a közel két évszázad alatt előállított nyomdatermékek közül még a legjelentősebbek, legérdekesebbek teljes körű felsorolására sem, csupán néhánynak a megemlítésére. A sajtótermékek felsorolása önmagában is jelentős terjedelmet igényelne, ezért csak az első egri újságra valamint egy-két egyházi folyóiratra térünk ki. Az ez iránt érdeklődők a Heves megye sajtóbibliográfiáját tartalmazó kötetből részletesen tájékozódhatnak. Többször újra nyomtatták Egerben Huszty István jogtanár Iurisprudentia practica... c. művét, amelyet évtizedeken keresztül használtak a magyar jogi oktatásban. Huszty az 1740-es évek egy részében Egerben tanított. 1773-ban Eszterházy Károly püspök elrendelte, hogy a szeminárium tankönyvszükségletének ellátására megállapított könyveket a nyomda készítse el. 1776-ban a püspök arra adott utasítást, hogy az egyházmegye valamennyi elemi iskolájában a Nagy Ferenc törökszentmiklósi plébános által készítetett és ebben a nyomdában előállított katekizmust használják a gyerekek hittan tanításának egységesítése érdekében. 1837-ben Joó János kérelmet nyújtott be a Magyar Királyi Helytartótanácshoz egy „műtudományi" folyóirat kiadásának engedélyezésére. így jelent meg a következő évben Eger első újságja a ,, H étilapok Miítudomány és Egyéb Hasznos Ismeretek Terjesztésére" címmel. A folyóirat elkészítéséhez hozzájárult Makáry György egri ügyvéd valamint Udvardy János hites mérnök továbbá Nóvák Dániel építész is. A rövid életű újságot 1846-ban újra indította Egri Hetilapok címen. Joó János 1846-tól az Érseki Líceumi Nyomda curatora, majd 1853 márciusában annak igazgatója lett. 1856. január 1-től 1859-ig a nyomda haszonbérlője volt.

13

6 Az 1848/49-es forradalom- és szabadságharc idején a nyomdában kinyomtatták az 1848-as áprilisi törvényeket is. Bartakovics Béla érsek 1851-52-ben saját költségén segítette elő Garay János Egerben kiadott Szent László c. két kötetes művének megjelentetését, 1855-ben francia nyelvkönyv nyomtatását az angolkisasszonyok iskolájának, valamint Mindszenty Gedeon költeményeinek kiadását 1859-ben. Pénzügyileg is hozzájárult Cantu Caesar világtörténelmének kiadásához, amely szintén ebben a nyomdában készült. Ugyancsak pénzügyileg támogatta a Szent István Társulat által 1865-ben Egerben kiadott Káldy György által fordított biblia megjelentetését, amely Tárkányi Béla javításaival került kiadásra. Ugyanebben az esztendőben készült el az „Emlékkönyv kis-apponyi Bartakovics Béla érsek aranymiséjének ünnepére", amely a mai napig is hasznos adatforrás a város múltját kutatóknak.

13

7 13

6 KISS Péter 2007.118-119. 13

7 EMLÉKKÖNYV 1865. 238