Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.

aminek helyszíne a vártól nyugatra folyó Eger-patak lehetett. Azonban Tinódi a vár leírása, bemutatása során egyszer sem említ itt kaput, viszont a vár szegletén lévő tapasztott palánkot (a Földbástyát) és a Tömlöc-bástyát igen." Valószínű ugyanakkor, hogy a vár északnyugati sarkánál a terep a XVI. század közepén, de talán korábban is a mainál jóval lankásabb, enyhébb emelkedésű lehetett.

10

0 A metszeten ugyan a vár magasan a város fölé emelkedik, de ennek egyszerűen az az oka, hogy a várat, mint az ostrom célpontját (és a metszet fő elemét) jól láthatóan kellett ábrázolni.

101 Mai terepviszonyok mellett persze nehezen képzelhető el, hogy valaki a vár északnyugati sarkától közvetlenül le tudjon sétálni a belvárosba, de a fenti elgondolás helyessége esetén a mai Tömlöc-bástya területe sokkal könnyebben elérhető volt a mainál, ebből következőleg akár egy kapu is nyílhatott volna (?) itt.

10

2 Ma még azonban erősen kérdésesnek látom a Tömlöc-bástya helyére lokalizálható kapu létezését. A „párizsi metszet" minden hiteles részlet ellenére lehet, hogy torzítja a vár képét, ami megtévesztő is lehet. A kaputoronnyal kapcsolatban az is kérdés, ha a Tömlöc-bástya helyén eredetileg kaputorony volt, hol jártak be rajta keresztül a várba? Az ebből az irányból érkező előtt az utat kelet felől előbb a palota helyén állt épület, majd a középkor végi palota, dél felől pedig a valószínűleg többszörösen átépített, ma a Tömlöc-bástyát és udvarát délről határoló várfal zárta volna el.

10

3 További nehezen megválaszolható kérdés, hogy ha itt kapu lett volna, hol állt a Tömlöc-torony (amit 1508-ban említenek!) és miféle kapu nyílhatott itt, hogyan nevezték és egyáltalán - mikor épült? Mindenesetre a XIV. századra datált barbakán elképzelését végképp elvethetjük - annál is inkább mivel bar9

9 TINÓDI Sebestyén 1984. 227. Tinódi művének az egri vár rekonstrukciója esetében való hasznosításához lásd: BERECZ Mátyás 2007. 705-719. 10

0 Domokos György szíves szóbeli közlése. Ehhez tenném hozzá, hogy ebben az esetben a városnak a vár felé eső részén a középkori-kora újkori terepviszonyokon is érdemes lenne elgondolkodni - már ha lenne valaki, aki régészetileg is kutatná a várost. A terep rekonstrukciójának nehézségeihez: DOMOKOS György 2001. 645. 10

1 A korszakban az ilyen típusú metszetek nem öncélúan készültek, hanem - többek között - a korabeli híradások, információk terjesztésének eszközei voltak szerte Európában. Ebből a szempontból tulajdonképpen a mai újságok előfutáraként foghatók fel. 10

2 A terepviszonyokra bizonyíték Domokos György szerint, hogy 1552-ben a vár egyik legjobban támadott pontja a Föld- és a Tömlöc-bástyák voltak. Ha a terep akkoriban is a maihoz hasonló meredekségű lett volna, a török nem indított volna e helyütt gyalogos rohamot, hiszen a támadás ebben az esetben csupán az ostromlók lemészárlásához vezetett volna. Szerinte az itt elhelyezkedő kapu létét igazolja a Dobó-bástya felépítése is, mely értelmezése szerint nemcsak a nyugati és délnyugati várfal oldalazó tűz alatt tartását szolgálta volna, hanem a vár északnyugati sarkán lévő kapu védelmét is, hasonló rendszerben, mint amit a Varkoch-kapu és a Gergely-bástya alkot. Domokos György szíves szóbeli közlése. 10

3 Persze csak akkor, ha az armírozott sarokkal rendelkező fal valóban XIII-XIV. századi. 22