Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
10. kép. Gárdonyi Géza egyik átvételi elismervénye az érseki könyvtárnak A századforduló utáni évtizedekben gyarapították ugyan kisebb-nagyobb hagyatékok a könyvtárat, de ezek értéke nem volt jelentős. Ezek sorába tartozik Katinszky Gyula, Foltin János, Pánthy Endre stb. könyvhagyatéka. 10 4 Egy 1913-ból származó forrás szerint létezett egy Könyvtár-alap. Érdekessége az, hogy a líceumi kápolna és a Líceum fenntartási alapja mellett ebből kapta a líceumi portás a járandóságát. 1921 -ben a szakszerű kezelés érdekében a könyvtárba került az Érseki Líceum Múzeumának régiségtárából a Bartalos-gyűjtemény levéltári anyaga: különböző nyelvű levelek és költemények Pyrker János Lászlótól összesen 550 db. 10 5 A könyvtár mint a Líceum egyik nevezetessége megtekinthető volt bárki számára. Ennek rendjét az 1930-as évek elején a Líceum egészére érvényes „Szabályzatiban határozták meg. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy „Az érseki líceumban a látogatók megtekinthetik a földszinten a lapidáriumot, az első emeleten: a dísztermet, a könyvtár nagy termét és a kisebb termet is (hol Mikes Kelemen kézirata van), valamint a kápolnát. A második emeleten a múzeumnak összes gyűjteményeit. - Végül a toronyban a csillagvizsgáló legfelső emeletét (a csillagvizsgáló múzeumát csak tanulmányozás céljából szakférfiaknak szabad megnyitni). Hétfőn, a takarítás napján látogatókat a líceumba vezetni nem szabad.... A vasárnapi ingyenes látogatási idő alatt a rendes évi költségelőirányzatban két alkalmi őrről kell gondoskodni, akiket a múzeum őre szemel ki. Amennyiben pedig filléres vonattal, vagy más előrelátható alkalommal a líceum tömeges látogatásával szem10 4 ANTALÓCZI Lajos 1996. 33. 10 5 KISS Péter 1997. 75-76. 220