Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

1912-ben Meiszner Imre főszékesegyházi karnagy engedélyt kért és kapott, hogy a „vezetése alatt álló zenekonzervatórium folyó évi záróünnepélye...a líceum dísztermében legyen. " 1914-ben Kovásznai Kováts István festőművész kérte, hogy a Líceum dísztermében vagy más helyiségében egy hétre kiállíthassa képeit. Az engedélyt megkapta, de nem a díszteremre, hanem Huttkay Lipót volt lakására vonatkozóan. A kápolna Eszterházy Károly püspök 1792 szeptemberében hívta Maulbertschet Egerbe a kápolna mennyezetének kifestésére és e hó 25-én kötötték meg a szerződést. Az alkotáson az égbolt van megörökítve a Mindenszentek gyülekezetével. A freskó közepén a Szentháromság látható körülötte pedig angyalok vannak és Szűz Mária. Az alkotás középpontja körül e szentek vannak ábrázolva. A kiinduló pontot az almafa alatt látható Ádám és Éva adja. Innen jobbra elsőként az ószövetség legismertebb alakjai következnek: Noé a bárkával, a fiát feláldozó Ábrahám, Dávid király a hárfával, fölötte Mózes két kőtáblával stb. Ezek után az újszövetség ismertebb szentjei következnek: pápák, püspökök, hittudósok. Az oltár fölött vannak ábrázolva a magyar szentek. A sort Szent István király és fia Szent Imre nyitják. A kettős kereszt árnyékában magyarországi Szent Erzsébet a szegények szentje alamizsnát oszt. Mellette Szent László király páncélba öltözve, a fekete csillagos köpenyben Árpádházi Szent Margit imádkozik. Őket nem magyar szentek követik mint pl. Szent Cecília, Szent Borbála, Szent Ágnes stb. A sort az apostoli kar és a négy evangélista zárja. A belső sorban az angyalokon kívül vértanúk pálmás serege sorakozik. Az almafa koronájától kissé balra egy külön kompozícióban Szent János evangélista a jobb kezét szeme elé emelve tekint a Szentháromságra. Szent János apostol az Egri Főegyházmegye védőszentje, ezért van kiemelve attribútumával a sassal együtt. Vele szemben egy nagy könyvet tartó angyalcsoport látható. A könyvben latin nyelven az leírva, amit majd Krisztus mond az utolsó ítéletkor az üdvözülteknek. Ennek a magyar jelentése az, hogy „Jöjjetek Atyám áldottai! Vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot. " 1792-ben Maulbertsch már fáradt, idős ember. A freskón segéde Martin Michl sokat dolgozik, ő veszi fel a festő megbízásából a mennyezetért járó 3300 forintot. Az egri freskó Maulbertsch legkevésbé sikerült alkotásai közé tartozik. Részletező, felsoroló, nem egységes összképet, hanem aprólékosan kirajzolt alakoknak zsúfolt halmazát adja.

5

5 5

5 GARAS Klára 1955. 91-92.; SMOHAY András 2007. 104-112. 195