Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
Eszterházy 1793 januárjában ugyan lemondott egyetemi terveiről, 3 4 de 1794-ben Jenes József matematikai professzor személyében már harmadik papját küldte ki Bécsbe csillagászatot tanulni, aki újabb szakirodalom megvásárlásával gyarapította a csillagvizsgáló könyvanyagát. Az 1808-ban feltűnt üstökös alkalmából Fischer István érsek elhatározta, hogy a régóta szünetelő csillagvizsgálót használatba helyezi. Választása Tittel Pálra esett, aki 1810 szeptemberében Bécsben kezdte meg csillagászati tanulmányait. Tittel a következő esztendő augusztusában már Egerben volt ismét, és egy terjedelmes előterjesztésben foglalta össze az elavult csillagvizsgáló működéséhez szükséges dolgokat. A felújítás azonban a napóleoni háborúk nyomán fellépő devalváció miatt nem valósult meg. Tittel második alkalommal hosszabb időt töltött el külföldön tanulmányaival ahonnan 1818 februárjában tért vissza Egerbe. Új műszerek beszerzését kérelmezte, de eredménytelenül. Ennek elmaradása nem tette lehetővé a munkát az elavult csillagdában és egri helyzete is egyre tarthatatlanabbá vált. 1824-ben a gellérthegyi csillagvizsgálóban folytatta pályafutását. 3 5 Pyrker János László érsek 1835-ben írásban tette fel kérdését a káptalannak, hogy kinevezze-e az egri csillagvizsgáló igazgatójává a bécsi specula asszisztensét Ignaz Böhmöt. A káptalan azonban anyagi okok miatt elutasította azt és a tervből nem lett semmi. 3 6 Az 1850-es évek első feléből maradt ránk Toldy Ferencnek az a megjegyzése, hogy Egerbejártakor „minden estve számosb vendégek jelentek meg a csillagásztornyon, leiköket az ég csodáin legeltetni. " 1851. április 15-én Bartakovics Béla érsek Albert Ferencet Tittel Pál egykori tanítványát az egri az érseki könyvtár könyvtárosává, líceumi tanárrá és a csillagvizsgáló igazgatójává nevezte ki. Az évek során neki is szembesülnie kellett azzal, hogy a csillagvizsgáló elavult műszereivel nem lehet dolgozni. 1856-ban levelet intézett Bartakovics Béla érsekhez pénzt kérve műszerekre, megjegyezve egyebek mellett azt is, hogy „jöhetne ide bárki, eredményesen nem tudna kutatni. " Bartakovics ekkor a budai helytartótanácstól a gellérthegyi csillagvizsgáló használaton kívüli műszereinek átengedését kérte, de eredménytelenül. 3 7 Vochler Alajos aki 1866-tól volt a Líceum gondnoka, 1873-ban az akkor egri érsekké lett Samassa Józsefet egyebek mellett arról tájékoztatta, hogy az épület kapusa azért is kap pénzt, „a miért a csillagdában a delet és az időváltozást jelzi, a tornyot és az eszközöket tisztán tartja. " 3 8 3 4 Ld. a Líceum építését motiváló egyetemi gondolat története c. részben 3 5 PELLE Béla-PERGER Imre 1961. 595-596., 605. KISS Péter 2007. 254. 3 6 SUGÁR István 1987. 131. 3 7 ZÉTÉNYI Endre 1962. 399-400. 3 8 KISS Péter 2008. 189
