Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

2001-ben Cs. Schwalm Edittel együtt ő kapott felkérést a magyar muzeológia 200 éves évfordulója alkalmából megjelent Magyar Múzeumi arcképcsarnok c. lexikonba a muzeológia egri képviselőire vonatkozó szócikkek megírására.

1

1 Köztük van a líceumi múzeum szellemi atyja Aszalay József, a múzeum alapítója Bartakovics Béla érsek, a régész-műgyűjtő Bartalos Gyula kanonok stb. 2002-ben az egyetemi olvasmányként is használatos, és már harmadik alkalommal megjelent - a Pyrker-képtár történetét feltáró - dolgozata kiegészítéseként megírta a Líceumban létrejött magyarországi első nyilvános és állandó festménykiállítás történetét. 1

2 2004-ben Eger város magyar Athen elnevezésének történetét dolgozta fel, amelynek a Líceum volt a jelképe.

1

3 2009. május 19-én az Egri Lokálpatrióta egylet által már harmadik esztendeje megszervezett „Egri séták egrieknek" keretében a Líceum múltjáról tartott előadást az épület dísztermében Munkácsy Mihálytól a honfoglalás kori leletekig címmel, amelyen a már említett és nyomtatásban először a jelen írásban közölt saját új kutatási eredmények is elhangzottak.

1

4 A Líceum építését motiváló egri egyetemi gondolat története Maga a gondolat Barkóczy Ferenc püspöktől ered, aki egy nyilvános három fakultásos felsőoktatási tanintézetet tervezett megvalósítani. Alapját a Telekesy István püspök által 1705-ben alapított egri szeminárium és a Foglár György kanonok által 1740-ben létesített jogi iskola jelentette. Barkóczy 1754-ben átszervezte az egri papképzést, és azt az addig végző jezsuiták helyett saját egyházmegyéjének papjaira bízta. Az új tanév 1754. november 5-én nyílt meg. Ekkor a püspök bejelentette, hogy a következő esztendőben beindítja a bölcseleti kurzust és ehhez a két fakultásos iskolához hozzákapcsolja a jogi iskolát is és nyilvános rangra emelteti az intézményt. 1755-ben a gimnáziumi tanulmányokra épülő kétéves bölcseleti oktatás meg is kezdődött. Ugyancsak 1755-ben hozta létre Barkóczy a Püspöki Iskola kiegészítő részeként a város első nyomdáját. Az 1760-ban kiállított királyi privilégiumban arra kapott engedélyt, "hogy Eger püspöki városban egyházmegyéjének és az általa felállított Püspöki Iskola növendékeinek hasznára nyomdát létesítsen és abban a köz használatára könyveket nyomtathasson...".

1

5 1760-ban 1

1 BODÓ Sándor - VIGA Gyula 2002. 1

2 KISS Péter 2002. 1

3 KISS Péter 2004. 1

4 A Líceum TV a teljes előadást felvette és többször levetítette. 1

5 Idézi KISS Péter 1999. 216. 178