Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején
Elhatározásai őszinték lehettek, amit az Egerben tapasztalt magyaros vendéglátás tovább erősített. (Vadászat, fürdőzés. Hirtelen halálát lehet, hogy a pestis betegség okozta. Magas lázát emlegette.) A cár követe szeptember 10-én dolgavégezetlenül elhunyt. Rákóczi pompázatos temetéssel helyezte örök nyugalomra az egri görögkeleti (rác) templomban. 22 9 A vármegyei közgyűlés ezekben a hetekben, 1708. augusztus 20-30. között Gyöngyösön ülésezett. Kihirdette a Rákóczi melletti azonnali nemesi felkelést. Kivizsgálta a gyöngyösiek Csajághy János ezredes elleni panaszát. Közreműködött a szeptember 5-én, Egerben kezdődő szenátusi értekezlet előkészítésében. 23 0 „Egernek predestináló szerepe volt Rákóczi lépéseiben. Meghatározó nagy tervei kevés kivétellel Egerben születtek" - jellemezte egyik méltatója Eger és Rákóczi kapcsolatát. 23 1 Most nagyon is szükséges volt a körültekintő, ésszerű tervezés, hiszen egymást követték a kedvezőtlen hírek: Augusztus 25-én elesett Nyitra vára. 28-án egyik tehetséges brigadérosa, Ocskay László elárulta, lovasezredével átállt a császáriakhoz. Ezzel is tovább csökkent a kuruc sereg létszáma, amely a trencséni csata óta egyre csak apadt. Ezért most a legégetőbb teendőt, a hadsereg szervezési ügyét, a bővítés lehetőségét tűzte napirendre a vezérlő fejedelem. Szeptember 24-én már arról tájékoztatta gr. Bercsényit, hogy két sereg van Eger védelmi övezetében. A császári közvetlen támadás esetén a létszám ezerrel gyarapítandó Miskolc és (Sajó)szentpéter vidékéről vagy a Jászságból. 232 A szenátus döntésére a november 6-i, egri vármegyei közgyűlés Átányra hirdette meg a 22-én létesítendő táborba a „nemesi sereglést". Azonban a kettős vármegyéből már nem jelentkezett kellő számban a nemesség. Nem a lelkesedés hiánya, hanem a terjedő pestisjárvány miatt. A toborzók vagy a vármegye képviselőinek néhány tagja, Orczy István, Almásy János és Kada Pál ennek ellenére is Átányba ment. 23 3 Október 29-én II. Rákóczi Ferenc egyre kedvezőtlenebb helyzetben meghirdeti az országgyűlést Tállyára. Akkoriban már a pozsonyi, nyitrai és a barsi kurucpárti menekültekkel is törődnie kellett, akiket a császáriak előnyomulása állandó életveszélybe sodort. A császáriak a lakosságot bosszulták meg Rákóczi támogatásáért. 1708 végén a hátországban vonuló menekültek elszállásolásáról és élelme22 9 ASZTALOS Miklós 2000. 339-340. NAGY József 1978. 195-196. GEBEI Sándor 2005. 129-130. 23 0 SEBŐK László. Ethei 1880, 206. SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 113-115. NAGY József 1978. 194. Sebők László, Ethei megjegyezte, hogy az augusztus 30-i, gyöngyösi vármegyei közgyűlés jegyzőkönyvét nemcsak magyarul írták, hanem elsőként „örömrivalgás közt" magyarul fel is olvasták. 23 1 SUGÁR István 1991. 5. 23 2 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 115. 23 3 Uo. 116. 163
