Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején

is, éppen az 1709. augusztus 17-i pápai brévére hivatkozva eljárást indítottak ellene. Meghurcolása, megalázása csak a pápai államtitkár 1711. augusztus 29-i utasítására szűnt meg.

21

8) Bár Telekessy a prímási és a királyi felelősségre vonáskor azzal mentette a Rákóczi melletti állásfoglalást, hogy „nagy parancsolat alatt, kénytelenségből compareálnom (=együttműködni) köllött - meg sem gondolván, hogy arra az átkozott deltronizációra fakadjak",

21

9 hűséges volt a vezérlő fejedelemhez. Amikor I. József az 1708. február 29-i országgyűlésre hívta Pozsonyba, mint a kettős vármegye főispánját, a vármegyéhez címzett levelet bontatlanul Rákóczihoz küldte.

22

0 Maga a vezérlő fejedelem sem tartotta őt árulónak.

22

1 A felkelés nemzeti szabadságharca 1707 nyarára érkezett a katonai és politikai delelőre. Az út ettől kezdve állandóan lefelé vezetett.

22

2 A kuruc hadihelyzet kedvezőtlenre fordul. 1707 október elején a császáriak megszállják Erdélyt. 1708. február 29-én I. József távollétében országgyűlés nyílik Pozsonyban a főpapság, főrendek, 51 vármegye és 21 város követeivel. Már sokan vannak, akik a császár és király mellett sorakoznak. Április 3-án I. József is megérkezik, de júniusban az országszerte terjedő pestisjárvány véget vet a tanácskozásnak.

22

3 Rákóczi az erők összpontosításáról és elrendezéséről határoz. Vezérlő fejedelmi székhelyül Egert választja, ahová 1708. május 15-én érkezik. Díszes fogadása uralkodóhoz méltó. Vezéri sátra a városon kívül, szállása a püspöki lakban. 21-én Egerben a Gazdasági Tanács és a Szenátus ülésén adóügyeket tárgyal, aztán a 21

8 SUGÁR István 1984. 385. Hivatkozik BOZSIK Pál 1910. 104. 21

9 PÁZMÁN Alajos 1865. 208. 22

0 SUGÁR István 1984. 385. Hivatkozik BOZSIK Pál 1910. 104. 22

1 SUGÁR István 1984. 385. Zalár József költő, Heves vármegye alispánja a püspök halála (f 1715. március 3.) 195. évfordulóján ezt a szonettet közölte róla: Telekesi Krisztus testét két kézzel emeli Fel az oltárnál, s elmerül hitébe, Aztán imádó hévvel omlik térdre, És szive a nép gyászával teli. Kiderül arca, szeme mennyei Harmattól csillog, hogy betölt reménye, S hősét az Isten és Nemzet nevébe ' Fejedelemnek fölszentelheti. A függetlenség fényes ünnepén Siet gyászával vissza templomába... Az. ezüst hajfürt lengő üdv fején, De elfogják, mert félnek, hogy amilyen szent, Mint a szentlélek fehérgalamb szárnya. Visszaimádja magyarnak az Istent. ifj. Forgács Ferenc gyűjteményéből. Nyomtatvány. Gyöngyös, 1910. 22

2 ASZTALOS Miklós 2000. 208. 22

3 ACSÁDY Ignác 1898.643-649. 161