Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején
Év elején Bécsben ismét előkerült a béketárgyalás folytatásának lehetősége. 1705. március 5-én elkészült a tárgyalás alapjaként szolgáló gyöngyösi 25 pont és a gr. Széchényinek adott 15 pontos tárgyalási utasítás összevont szövege, amellyel Szirmay Istvánt I. Lipót Rákóczihoz küldte. A császár több engedményt előlegezett a 25 pontos követelésből, ellenben éppen a nyugati államok garanciáját és a szabad királyválasztás jogát nem adta meg. Áprilisban Rákóczi egri főhadiszállására érkezett a kalocsai érsek, Viza János és Okolicsányi Pál, hogy folytassák a béketárgyalást. A fejedelem most csak egyetlen pontot követelt, a nyugati államok kezességét a békéhez. Ezt a sarkalatos követelést hangsúlyozta az április 25-i felszólításban, amelyet a vármegyékhez küldött: Nyilatkozzanak a külhatalmak kezességéről, és írják össze a sérelmeiket. 12 4 Az egri tárgyalásokon a kurucok végül is két pontban szögezték le alapköveteléseiket: 1.) nem fogadják el még a közbenjárást sem, és nem tárgyalnak addig, amíg a császár nem hagyja jóvá a külhatalmak garanciáját, 2.) ragaszkodnak ahhoz, hogy a megállapítandó feltételeket a császár ne új engedményeknek, hanem a fennálló törvények természetes eredőjének és visszaállításának tekintse. 12 5 A béketárgyalást mégsem folytatták. Ugyanis május 5-én meghalt I. Lipót császár és király. Utóda, I. József nem a béke, hanem a Rákóczi-ellenes harc folytatása mellett döntött. Noha május 15-én, az ország lakosságához intézett kiáltványában megértést ígért. 12 6 Még nem zárult le az egyezkedés, miközben 1705. május l-jén Rákóczi Egerben közzétette az egész seregére érvényes, annak fegyelme megszilárdítását szolgáló Hadi Edictumot és a várparancsnokok hatáskörét általánosan szabályozó Instructiót. A fejedelem a két szabályzat elkészítésekor forrásként használta 1.) az európai katonai elméleti irodalom értékadó szerzőinek, a francia La Valiérének könyvét, 2.) a császári hadseregben alkalmazott Georg Andreas Böchler-féle szabályzatot és 3.) a hazai hagyományokat, legfőképpen gr. Zrínyi Miklós elméleti működésének eredményeit. 12 7 (Az első kuruc Katonai Szabályzatot, a 21 pontos Edictum Militaret Rákóczi még 1703. szeptember 7-én kibocsátotta domahídi táborából.) A május l-jén közzétett hadi rendelkezés Hadi Regulaként is ismert. 12 8 12 4 MÁRKI Sándor 1907. 392. ASZTALOS Miklós 2000. 184. 12 5 ASZTALOS Miklós 2000. 185. 12 6 PÉTER Katalin-SOMOGYI Éva 1982. 535. 12 7 BORÚS József 1984. 372. i2 x KÖPECZ1 Béla-R. VÁRKONYI Ágnes 1976. 178. PÉTER Katalin-SOMOGYI Éva 1982. 535. MÁRKI Sándor 1909. 152. Hadi utasításnak, Hadi Törvény részének nevezi. ASZTALOS Miklós 2000. 176. A 21 pontos Edictum összefoglalta a haditörvényszék tagjainak és hadbíróinak hatáskörét szabályozó rendelkezéseit. Vö. az 1706. évi Particularis Regulamentum vagy Részleges Hadi Szabály és az 1707. évi Regulamentum Universale vagy Hadi Regulamentum vagy Katonai Szabályzat szövegrészletét. 145
