Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején
rom vármegyéjének protestáns küldöttei is megjelentek. 7 6 A protestáns templomok visszaadását követelték Rákóczitól. Nyomatékosították, ha nem támogatja, orvoslatért I. Lipóthoz mennek, és elállnak a szabadságharctól. Rákóczi ezt a csapdát azzal hárította el, hogy megszerezte a református udvarnagyának, br. Vay Ádámnak és az evangélikus főudvarmesterének, Ottlyk Györgynek bizalmát; Rákóczi megoldásként kiáltványban vállalta, az ügyet országgyűlésen rendezi, addig „minden felekezet megtartja templomait, javait, és szabadon gyakorolhatja vallását". 11 Ha nem is jött létre a második gyöngyösi találkozáson sem a béke, szeptember 12-én életbe léphetett az október 31 -ig szóló fegyverszünet. A sikertelenség ellenére a fejedelem nem szakította el a további tárgyalások fonalát. Készen állt folytatni az egyezkedést akár Pozsonyban, akár Nagyszombatban. A két gyöngyösi értekezlet mintegy elindította a további béketárgyalásokat, és tanulságot nyújtott azokhoz. Ebben látható történelmi jelentőségük. Szeptember 12-én Rákóczi a serege élén, vendégével, az érsekkel elvonult Gyöngyösről. 25-én az erdélyi országgyűlés küldöttségét fogadta Ipolyságon, amely a fejedelemség elfoglalására, illetve a fejedelmi címének beiktatására hívta. Ehelyett a nyár óta betegeskedő Rákóczi a vihnyei fürdőbe ment magát kezeltetni. Október 10-én fogadta a császáriak fogságából megszökött, húségére áttért (Vak) Bottyán János ezredest. Október 20-án pedig ott vendégelte meg a békeértekezletre érkezett holland követet, Hamel-Bruyninxet. 7 8 Az év harmadik béketárgyalása is elkezdődhetett október 21-én, Selmecbányán, ezúttal Rákóczi távollétében. A kuruc biztosok ismét a gyöngyösi 25 pontot és azok szeptemberi 2-i kiegészítéseit, a „gyöngyösi választ" vették tárgyalási alapul. Széchényi érsek a bécsi küldöttség tagjaként „minden erejét, rábeszélő tehetségét latba vetette, hogy a békét a császár és Rákóczi között létrehozhassa, de igyekezete nem használt". 7 9 1704 tele nem hozott döntő változást a szabadságharc menetében. A jelentősebb fegyvertények közül: 1704. november 16-án Bottyán János tábornok elfoglalta Érsekújvár várát. Attól kezdve Érsekújvár lett a kurucok északnyugat-magyarországi és dunántúli támadásainak kiinduló pontja. A győzelem erkölcsi jelentőségét kihasználva Rákóczi 1704. november 21-én az érsekújvári táborában 55 soros nyomtatott kiáltványban szólt a keresztény világ fejedelmeihez, népeihez, 7 6 MÁRKI Sándor 1907. 355. és ASZTALOS Miklós 2000. 166. tizenhárom, HECKENAST Gusztáv 1953. 46. és KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes 1976. 164. tizenegy vármegye protestáns képviselőiről szól. 7 7 MÁRKI Sándor 1907. 355. 7 S ASZTALOS Miklós 2000. 168. 7 9 B ALLA Antal 1943. 138. 137
