Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.

A torony feltárására több részletben került sor 1959-1960, 1967 és 1969 folya­mán. 3 9 A tornyot a feltárás előtt kívülről rézsűs köpenyezés, belülről a torony má­sodik szintjéig feltöltés takarta. A szabályos négyszög alaprajzú torony 7,90x7,90 méter alapterületű, 4 0 mai, az újkori bontások miatt erősen csonkoltán álló magassága megközelítőleg 9 mé­ter. 4 1A XVI-XVIII. századi felméréseken, látképeken (pl. 6. kép) még a mainál több szint látszik a toronyból, mely jóval a déli várfal fölé emelkedett. A torony a déli várfal külső homlokzata elé mintegy 1,20 méterrel, a fal északi, XVI. századi belső homlokzata, síkja elé pedig csaknem 2,50 méterrel ugrik ki, 4 2 ez utóbbi ki­ugrás azonban a XVI. század közepi falvastagítás előtt jóval nagyobb volt. A déli homlokzatot (32. kép) kétoldalt különböző méretű faragott kövekből épült, kissé előreugró pillérek határolják, melyek belső oldalán a csapórács hor­nyai húzódnak végig. A pillérek a ma látható torony magasságának feléig nyúlnak föl, efölött a faragott köves falazat előbb egy kisebb méretű törtkövekből készült falazásnak adja át helyét, ez utóbbi felett pedig már a műemléki kiegészítés he­lyezkedik el. A pillérek tetejét egy boltív fogja át. Ez alatti falfelületen fedezték fel 1959-ben a rézsűs köpenyezés bontásakor Estei Hippolit püspök (1497-1520) cí­merét, pontosabban annak jelentős maradványát (33. kép). Ekkor és ez alapján kapta azóta is gyakran használt nevét (Hippolit-kapu). 4 3 A címert két angyal tartja, felette egy kereszt és egy bíborosi kalap látható. A kék alapszínű címert egy-egy függőleges és vízszintes vörös vonal oszt négy felé. A címer jobb felső és bal alsó mezejében egy-egy jobbra fordított fejű sas látható, kiterjesztett szárnyakkal. A bal felső és jobb alsó mezőben három-három arany li­liom ábrázolása figyelhető meg. 4 4 A címer létezése két dolgot jelez számunkra. Egyfelől a kaputorony 1497-1520 között, amikor Estei Hippolit püspök volt Egerben, már állt, máskü­3 9 A feltárásra lásd: Jelentés az egri várban végzett feltárásról, MNM RA, XVIII.487/1961, Jelentés az egri várban végzett feltárásról, MNM RA, VI/72/1962, Jelentés az egri vár feltárásáról, Jelen­tés 1967, MNM RA, IX. 152/1968, Jelentés az egri várban végzett feltárásról, Ásatási napló 1969, KÖH Tervtár, ltsz. 25578/1., ill. SEDLMAYR János: Eger, Vár, Gótikus kaputorony, Tudományos dokumentáció, 1969, KÖH Tervtár, ltsz. 25577 (továbbiakban: SEDLMAYR János 1969). 4 0 SEDLMAYR János 1969. 2. 4 1 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 87. Feltáráskor a rézsűs köpenyezés felső vonala fö­lött mindösszesen kb. 1 méter magasságban volt meg az eredeti falszövet (KÖH Fotótár: 47533), így ma a látogatót már egy valamelyest helyreállított torony fogadja az alsó kapu felől jövet. 4 2 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 87-88. 4 3 A változatosság kedvééit én is felváltva fogom használni jelen írásomban a déli várkapu/Hippo­lit-kapu elnevezéseket. Középkori neve nem azonosítható egyértelműen, de erre később még visz­szatérek. 4 4 ÁN 1959, 20-21, DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967. 91. 12

Next

/
Thumbnails
Contents