Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Vincze Dániel: A Habsburgok keleti diplomáciája az 1552-es hadjárat előestéjén. Alternatívák és történelmi felelősség a török támadás megelőzésével kapcsolatosan

zett ő átvenni a szultán szerepét a követekkel való tárgyalásokon is. így pl. 1550 júliusában a Konstantinápolyba érkező Markus Sinckmoser számára nem tette lehetővé a padisahhal való találkozást, hanem ő maga folytatott megbeszélést vele,

5

9 később pedig, 1551. januárjában elérte, hogy a szultán hosszú, 40 napos vadászatra menjen vidékre, így egy időre mintegy kikapcsolta őt a nagypolitika forgatagából, és időlegesen ő válhatott a diplomáciai követségek legfőbb tárgyalópartnerévé.

6

0 Volt azonban még egy távoli, „elfelejtett" front is, amely a nagy távolság ellenére is jelentős mértékben befolyásolta hazánk sorsának alakulását, és ahol V. Károly többnyire sikerrel vette fel a harcot az iszlám seregekkel szemben: ez a Földközi-tenger és ÉszakAfrika területe volt. A császár ugyanis az 1530-as évek elejétől fogva kiterjedt hadi tevékenységet folytatott a térségben. A török flotta ekkoriban a spanyol, az itáliai partokra, és a földközi-tengeri hajózásra egyaránt nagy veszélyt jelentett. Károly eleinte támadásba ment át, az 1530-as évek elején kisebb hódításokat tett a Peloponnészosz - félszigeten, amiket nem sokkal később, 1534-re el is vesztett. A keresztény erők 1535-ben könyvelhették el legnagyobb sikerüket az oszmán seregek felett, ekkor Tuniszés La Goulette ( Halq al-Wadi)

6

2 városát hódították el a mohamedán flotta nagy hírű főparancsnokától, Hajreddin Barbarosszától.

6

3 Ám idővel azonban Szulejmán hadai ezen a területen is fölénybe kerültek: Károly következő, nagy szabású, 154l-es akciója már kudarcba fulladt Algír partjainál.

6

4 Hamarosan, 1547-ben a portugálok is részeseivé váltak az eseményeknek, ugyanis az ő támogatásukkal az arabok felkelést robbantottak ki, és visszafoglalták az Arab-félsziget déli részén fekvő Áífe/7-városát

6

5 a török erőktől.

66 Az oszmánok, hogy ellensúlyozzák kezdeti tengeri hadviselésben megmutatkozó hátrányukat, idő közben szert tettek egy szokatlan szövetségesre a Földközi-tengeren, akik békében talán még nagyobb szolgálatot tettek nekik, mint háborúban: a kalózokra. Ezek a tengeri viszonyokat rendkívül jól ismerő, harcban jártas- egyébként arab származású

6

7 - katonaelemek ekkoriban nagy szolgálatot tettek a még csak 5

9 AT. i. m.: 186. Markus Sinckmoser Ferdinándnak, 1550. július 7. után. 6

0 AT. i. m.: 206. Malvezzi Ferdinándnak, 1551. január 24., AT i. m.: 210. Malvezzi Ferdinándnak, 1551. február 16. 6

1 Tunisz bevételére nézve lásd: DUCHHARDT, Heinz 1984. (37). 6

2 Tengerparti város Tunisz közelében, a településtől keletre, kb. 30 kilométernyire. 6

3 KÁRPÁTI Emil 1941. 16. 6

4 KÁRPÁTI Emil 1941. 27-30. 6

5 A mai Jemen déli részén fekvő kikötőváros. 6

6 KÁLDY-NAGY Gyula i. m. 156. 6

7 Granada 1492-es elfoglalását, és a reconquista befejezését követően a spanyolországi arab iszlám dinasztiák, a Hafzsidák, Merinidák és a Zijanidák hatalmukat vesztették, ám több fontosabb, előkelő vagy nagyobb hatalmú személy közülük képes volt újra jelentősebb hatalmat kiépíteni Észak-Afrikában. (Algír, Tunisz, Mahdia), és onnan folytatták tovább új módszerekkel kalózkodás, tengeri rablás - háborújukat a keresztények ellen. SALENTINY, Fernand 1998. 70. 93