Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Vincze Dániel: A Habsburgok keleti diplomáciája az 1552-es hadjárat előestéjén. Alternatívák és történelmi felelősség a török támadás megelőzésével kapcsolatosan

konstantinápolyi képviselet felállítását.

4 Alkalmi diplomáciai érintkezések

5 már jóval korábban is voltak ezen államok és a törökök között,

6 ám az a tény, hogy a fenn ismertetett országok szakítva az eddigi gyakorlattal, már nem időszaki, adhoc követségekben gondolkoztak, hanem állandó kapcsolatot építettek ki Sztambullal, jelzi, hogy az Európa határán nemrégiben megjelent új állam nagy gyorsasággal vált nem elhanyagolható tényezővé a kontinens politikájának alakításában. Az Oszmán Birodalom már csak nagysága, kiterjedtsége miatt is teljesen más volt, mint a nyugati világ vezető hatalmai, csakúgy, mint Konstantinápoly is nagyban különbözött az öreg kontinensen lévő, hozzá hasonlítható városoktól. A törökök ekkoriban egy időben képviseltették magukat a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, a Fekete-tengeren, Európában és az Indiai-óceánon. „Nincs még egy olyan ország, mint az Oszmán Birodalom, amelynek több szomszédja, megvitatásra váró problémája és követsége volt egyszerre, mint bármely más államnak ekkoriban" - írja Konstantinápoly városának neves krónikása, Philip Mansell.

7 Idővel a portai követek között is sajátos rangsor alakult ki a szerint, hogy melyik küldő állam milyen magasságú kapcsolatban állt a házigazdákkal. A sztambuli diplomáciai ranglétra csúcsán az ambasciatore állt, amely rangot eleinte csupán a francia, az angol és a velencei

8 követek viselték házigazdáik előtt. Őket követte a rangsorban a residente, amely titulust a Habsburgok küldöttjei mondhatták ekkoriban a magukénak, a sort pedig az agent tisztsége zárta, amely a legkisebb befolyással való megbízottak megnevezése volt.

9 Bár az állandó követségek létrehozása nagyban megkönnyítette az érdekelt felek közti diplomáciai érintkezést, egy hátráltató tényezőt azonban még így sem sikerült kizárni, amely jelentős akadályokat gördített az egyes döntések meghozatalának, és a helyzet helyes kiértékelésének az útjába: ez a tényező a távolság volt. Még az egymáshoz legközelebb eső két birodalmi központ, Bécs és Konstantinápoly között is meglehetősen hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a fontos információkat tartalmazó 4 KEREKES Dóra 2007. 5 A korszakkal kapcsolatos, ám témánkhoz közvetlenül nem kapcsolódó magyar-török diplomáciai és katonai érintkezésre nézve lásd: DÁVID Géza - FODOR Pál 1994. 6 Az 1547-ben felállított Habsburg követség előtti diplomáciai küldöttségekre nézve lásd: TÖRÖK Pál 1930. 7 MANSELL, Philip 1995. 189. 8 Velence a legmagasabb szintű diplomáciai figyelmet egyébként az Oszmán Birodalomnak szentelte, ahová csak a legkiválóbb követeit küldte. Az adriai állam portai képviselői csak olyan nemesek lehettek, akik a 38.-ik életévüket már betöltötték. Hivatalukat pedig 3 évre kapták megbízóiktól. A kis itáliai állam konstantinápolyi követei, az ambasciatore rangban lévő küldöttek megkülönböztetésül a „Bailo"-nevet viselték, jelezve ezzel a sztambuli diplomáciai szolgálatban fennálló különleges státuszukat. WERTHEIM Ede 1877. 111-112. 9 KEREKES Dóra 2007. 1220. 83