Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez
A déli kápolnasoron volt a Szent Mihály-kápolna, 3 2 illetve a Rozgonyi Péter püspök által 1430 körül alapított Szűz Mária prépostság kápolnája is. 3 3 A székesegyház délnyugati tornyának aljában helyezkedett el a Szent Lélek-kápolna, melyet 1420-ban és 1501-ben is említenek. 3 4 Szintén az egyik toronyban alapították a Szent László-kápolnát is. 3 5 Az oltárok helyét azonban az írott források bősége ellenére nem igazán ismerjük. 3 6 Feltehető ugyanakkor, hogy a fent említett kápolnákban állhattak a kápolnák vényílt a székesegyház déli kapuja. Az 1509-ben kiadott Ordinarius c. szertartáskönyv (lásd lejjebb) szerint a körmenetek a déli kapun át hagyták el a székesegyházat. A K.3-as kápolna ekkor még nem állhatott, hiszen elzárta volna a templomból kivezető utat. A K.3-as kápolna kapcsán mind Feld István, mind Búzás Gergely felhívták figyelmemet a gyulafehérvári Lázói-kápolna és a K.3-as kápolna közti hasonlóságra abból a szempontból, hogy mindkettő egyszerre szolgált/szolgálhatott előcsarnokként és kápolnaként is a középkor végén, ill. hogy eredetileg mindkettő előcsarnok lehetett (Feld István lektori véleménye jelen dolgozathoz és Búzás Gergely szíves szóbeli közlése). A Lázói-kápolnához legalapvetőbb szakirodalomként: ENTZ Géza 1958. 86. és 117-118. A kápolnára vonatkozó további szakirodalmat (pl. Halmos Balázs írásait) e helyütt nem sorolnám fel tételesen - minthogy a nevezett kápolna csak „funkcionális" szempontból lett megemlítve tanulmányomban és jelen írásomban ennél bővebben nem is esik szó a nevezett gyulafehérvári kápolnáról. Búzás Gergely egyébként elképzelhetőnek tartja a K.3-as kápolna XVI. század közepi kialakítását is (Búzás Gergely szíves szóbeli közlése). A K.l-es kápolna pontos építési ideje nem ismert, mindenesetre mind a székesegyház déli tornyához dél felől, mind a K.2-es kápolnához nyugat felől utólag épült hozzá (KOZÁK Károly 1975. 81-83.). Ebből következőleg szerintem a K.l-es kápolna a XV. század közepénél korábbi nem lehet. Lásd ehhez a déli kápolnasoron előbb kiépült, a K.l-es kápolnánál biztosan korábbi Szent Mihály-kápolna és a Szűz Mária prépostság történeti adatait. 3 2 A Szent Mihály-kápolnát először 1430-ban említik, majd 1445-ben azt is elárulják, hogy a székesegyház déli oldalán van (DÉTSHY Mihály 1964. 1.). Nagy Géza Balázs 1406-os említését is ismeri (NAGY Géza balázs 2004. 165.). Az 1552-es robbanás után a székesegyház déli része a kápolnasorral és a két nyugati torony még használható volt. A miséket a Szent Mihály-kápolnában tartották (DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 134.). 3 3 DÉTSHY Mihály 1964. 1., NAGY Géza Balázs 2000. 47-48. Nagy Géza Balázs szerint a prépostság a K.2-vel jelölt kápolnát használta használt a székesegyház déli oldalán, ami kánonjogilag templom, építészetileg kápolna volt. 3 4 1420: NAGY Géza Balázs 2004. 165. 1501: DÉTSHY Mihály 1964. 2. Jóllehet a XVI. század közepétől fegyverraktárnak használták, a kápolna tere a székesegyház lebontásáig megvolt. 1564-ben szakállas puskákat tároltak az ekkor ismét név szerint említett kápolnában (DÉTSHY Mihály 1964. 8.). 3 5 Pontos helye és alapítási dátuma nem ismert, csak annyit tudunk róla, hogy a 1508-ban a tűzvész után ezt is újjáépítették (DÉTSHY Mihály 1964. 4.). 3 6 Az írott forrásokhoz lásd Détshy Mihály és Nagy Géza Balázs említett tanulmányait. Az oltárok ugyanakkor fontos szerepet játszottak a székesegyház szertartásai során is. A katedrális szertartáskönyve ránk is maradt, már 1509-ben és 1514-ben is kinyomtatták, ill. az elmúlt száz év alatt kétszer is közzétették ezt a felbecsülhetetlen értékű forrást a kutatás számára. KANDRA Kabos 1905. A szertartáskönyv újabb kiadása: DOBSZAY László 2000. A szertartáskönyv 1905-ös kiadását felhasználta még: KOVÁCS Béla 1987. 69-88. Sajnos a más okleveles adatokból, összeírásokból, végrendeletekből, stb. ismert kápolna- és oltárnevekből az Ordinarius mindössze kettőt (Boldogságos 44
