Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Veres Gábor: A közművelődés és közönségkapcsolatok ötven éve a Dobó István Vármúzeumban

A programsorozathoz kapcsoltan, hétvégéken a korhű kosztümökbe öltözött sze­replők Eger történelmi belvárosán keresztül kikiáltóval, zenével vonulnak fel a vár­ba. Itt egymást váltják a történelmi programok. A középkort idéző haditorna a kö­zönség egyik kedvence. Évről-évre több csoportot vesz részt, akik a kard-szablyaví­vástól a hajítófegyvereken át (dárda) az íjig valamennyi hagyományos fegyvert fel­használják mozgalmas bemutatóikhoz, melyeket a Gótikus palota udvarán tartanak. A felnőttek és a gyerekek egyaránt szeretik a gólyalábasok, óriásbábosok elő­adásait, a legkisebbeknek pedig vásári bábjátékot kínálnak. A zene és a táncok elengedhetetlen részei a történelmi hangulatnak. Ebben a műfajban nemcsak a magyar hanem más népek zenei hagyományaiból is ízelítőt kapnak a vendégek. A bécsi udvari táncoktól a keleti hastáncig, a reneszánsz hang­szeres muzsikától a török udvari és népzenén át az ír, skót, walesi hárfamuzsikáig széles repertoárt láthatnak, hallhatnak, melyek igazi csemegét jelentenek minden korosztálynak. A várjátékok alatt két országos verseny is zajlik minden évben. Az egyik a ka­tonai hagyományőrző csoportok versenye, ahol az ország több pontjáról érkező haditorna klubok mérik össze ügyességüket, erejüket. A másik a bástyamászó-ver­seny. Itt képzett sziklamászók, minél rövidebb idő alatt igyekeznek felmászni a Dobó-bástyán. Az érdeklődő amatőrök is versenyezhetnek, külön kategóriában, megfelelő biztosítással. A legsikeresebb műfajok minden évben helyet kapnak a fesztiválon. A keleti kultúrák napjai is sok érdeklődőt vonzanak, amikor a programok a vár török korát idézik, a keleti hastánc mellett török zenei koncerteken és viseletbemutatón is részt vehetünk. A XVII. században épült egri minaretből - a program részeként ­müezzin imára hívó éneke hangzik fel. Kézművesek kirakodóvására is színesíti a fesztivált, és több étterem kínál korabeli magyar és török étkeket. A kilenc napossá bővült rendezvény július végén mindig szombaton kezdődik és következő hét vasárnapján ér véget, a műsorról mintegy háromszáz szereplő gondoskodik. Az említett állandó témák mellett, minden évben valamilyen aktuali­tást is kiemeltek a programokkal. Ilyen volt például a Millennium vagy 2003-ban a Rákóczi-napok, illetve 2005-ben a Visegrádi országok reneszánsz hétvégéje és a Bornemissza Gergely életét bemutató előadások. (1555-ös halálának évfordulóján). Jelentős azoknak a visszajáró látogatóknak a száma, akik a várjátékok programját, versenyeit teljes egészében megtekintik, szabadságukat ekkor töltik városunkban. A fesztivál idején kiállításaink is hosszabbított nyitva tartással várják a látogatókat. 1552. október 17-én a török sereg több mint ötheti ostrom után megkezdte az elvonulást az egri vár falai alól. Ez ugyan több napig tartott, de a főerők eltávozása a vereség beismerését jelentette. 2002-ben a hősies várvédelem 450. évfordulójáról éves programsorozattal emlékeztek Egerben. Ennek zárása volt az első alkalommal megrendezett Egri Vár Napja október 17-én, melynek közel tízezer látogatója volt. 375

Next

/
Thumbnails
Contents