Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Veres Gábor: A közművelődés és közönségkapcsolatok ötven éve a Dobó István Vármúzeumban

képeslapokat vezettek be négy kiállítóhelyen és a Magyar Rádió: Kis Magyar Néprajz sorozatában szerepelt több egri muzeológus előadása. A következő évtől pedig napközis tábort indított a múzeum. A rendszerváltást követő évek a látogatószám mellett a múzeumi közművelődésben is jelentős visszaesést hoztak. A tendencia azonban néhány év után megfordult és a 90-es évek közepétől már újra jelentős bővülésről és újszerű kezdeményezések megjelenéséről beszélhetünk. A diákok számára több kiadvány is készült, ezek közül a „Az egri vár - Fedezd fel" címet viselő szóróanyagot emelném ki, amely úgy kalauzolja a várban a tanulókat, hogy a látogatás után internetes visszacsatolási lehetőséget biztosít a múzeum felé, kérdések segítségével. 1996-tól indult el a nyári szünetben a Vártábor egy hetes, napközis, illetve bentlakásos turnusokkal. A tábor programjának kialakításakor valamennyi múzeumi szakterületet bevontak a szervezők, a néprajztól a régészeten át az irodalomtörténetig. A közművelődési szakemberek mellett a foglalkozások megtartásába 5-8 muzeológus is bekapcsolódott. A tábor azóta is nagyon sikeres. A turnusok a tavaszi szünetet követő héten megtelnek anélkül, hogy reklámoznák. Az igény ma már sokkal nagyobb, mint amit a múzeum infrastrukturális és humán erőforrása ki tud elégíteni. A vetélkedők szervezése is jelentősen megmozgatta a diákságot, melyek közül az M3-as autópálya építését kísérő régészeti feltárásokra épült megyei-városi szintű középiskolás vetélkedő emelhető ki. A legnagyobb szabású azonban a török ostrom visszaverésének 450. évfordulóján, 2002-ben meghirdetett országos vetélkedő volt, melyet a vármúzeum a Heves Megyei Pedagógiai Intézettel közösen rendezett meg, s több mint ezer tanuló vett részt benne. Balassi Bálint egyik versében az egri várat „jó katonaságnak nevelő dajkájának"

3 nevezi. A XVI. század második felében, amikor a költő is Egerben katonáskodott, az erőd az ország egyik legfontosabb végvára volt. Az 1552-ben visszavert török ostrom után a két birodalom határán álló végvár a status quo legfontosabb őre, amihez nagy szükség volt a kiválóan képzett katonaságra. 3 BALASSI Bálint: Töredék, 1580-as évek vége 1. kép. Múzeumpedagógiai programfüzet címlapja, 2003. Terv: Csintalan András 371