Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
H. Szilasi Ágota: Állandó és időszaki kiállítások a Dobó István Vármúzeumban (1958-2008). Üzenetük általános közkincs
szintes kiállító tere (és konferencia terme) koronázott meg. E tér a modem technika elérhető megoldásait magában foglalja, s a sokféleségre lehetőséget adó installációs rendszere biztosítja a rendezendő kiállítások számára a korszerű körülményeket. De visszalépések is tapasztalhatók: a Palóc múzeum egy idegenforgalmilag kevésbé diszponált helyre, a Dobó utca 12. szám alá költözött, mely költözést nyugodtan definiálhatjuk visszalépésként. De mégis csak kiállíthatok maradtak népi kultúránk emlékei, szemben a 2007-ben kényszerűen bezárt megyei börtönben lévő igen reprezentatív helytörténeti kiállítással. A bezárás azt eredményezte, hogy egy olyan kaliberű, s polgári fejlődésére méltán büszke város, mint Eger, s méltán büszke megye - Heves megye - immár nem rendelkezik történetét demonstráló állandó kiállítással. Sajnos, jelenlegi mentális állapotunkban hiánya csak nekünk, valamikori létrehozóinak fáj. Időszaki kiállítások Bakó Ferenc 1963-as első komoly összefoglaló írásában olvashatjuk, hogy ugyan jelentős lépések történtek az 50-es évek végén és a 60-as évek elején, hogy elkészüljenek az állandó kiállítások - melyek már akkor is több mint 330 000 látogatót vonzottak -, időszaki kiállítások szervezésére a múzeum területén nem állt rendelkezésre megfelelő hely. Az is megfigyelhető volt már ekkor, hogy a kezdeti magas látogató szám egy idő után már nem emelkedett tovább. A reklám (rádió, televízió, várvezető megjelentetése), akkori szóhasználattal a propaganda eszközéhez igyekeztek nyúlni (szocialista brigádmozgalom, vándorkiállítások célzott eljuttatása üzemekbe, iskolákba...), ám a pergős, viszonylag gyorsan változó időszaki kiállítások szervezését kiemelt megoldásnak tekintették. Ráadásul az elő-előbukkanó szakmai igény is az időszaki kiállítások szükségességét jelezte. Az első komoly időszaki kiállítással, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével készítettek 1963-ban, Gárdonyi Géza életművének népszerűsítését tűzték ki célul. A kiállítás vándoroltatásával pedig mind több emberhez kísérelték meg eljuttatni a benne foglalt információt. A népművészeti gyűjtemény gazdagsága is lehetővé tette vándorkiállítások összeállítását, s a képtár anyagát is népszerűsítették egy, a festményeket bemutató fotókiállítás vándoroltatásával 1964-ben. Az elkövetkező évek időszaki kiállításai a természettudomány, helytörténet, a néprajz, s a régészet témájában születtek, gyakran közös szervezésben más múzeumokkal: Borsod, Nógrád vagy éppen Pest megyei múzeumokkal. Tematikájuk kiterjedt a környék ipartörténetére (Bélapátfalva 2 4, Párád, Egri dohánygyár 2 5), de a 2 4 125 éves évforduló alkalmából 2 5 Gótikus palota földszinti terme. 357
