Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Fodor László: A Dobó István Vármúzeum régészeti gyűjteményének ötven éve

egyik legnagyobb felületű ásatása volt, és számos leletet juttatott a múzeumba. Ezekből az erőmű további nagyvonalú anyagi támogatásával 2005-ben Detken egy reprezentatív kiállítás is nyílhatott. Ezen nagyszabású ásatási munkák irányítását, valamint a kapcsolódó detki kiállítás rendezését Domboróczki László irányította. Az őskori gyűjtemény másik fajsúlyos részét a neolit leletek képezik, amelyek az elmúlt másfél évtizedben - más régészeti korszakok széleskörű feltárásaival egyetemben - ugyancsak különböző nagyberuházásokhoz kapcsolódtak. így az M3-as autópálya és két MOL-termékvezeték megelőző ásatásai révén. Többek között Domboróczki László kutatása nyomán olyan nemzetközileg is ismert ásatásokból, mint Füzesabony-Gubakút vagy Mezőszemere-Kismari-fenék. A füzesabonyi leletekből a Füzesabony vasútállomáson nyílt kiállítás, ahol természetesen valamennyi régészeti korszakból, illetve a korábbi ásatások anyagából is előkerült tárgyakból látható válogatás. Sajnos a detki és a füzesabonyi kiállításokon kívül egyelőre a megyében jelenleg nincs más kiállítóhely, ahol úgy az őskori régészeti leletek, mint a minőségben és mennyiségben ugyancsak igen jelentős vaskori, népvándorlás kori, stb. anyag bemutatást nyert volna. Az ősrégészeti gyűjtemény egy része

4 1993-ban a Sas úti raktárhelyiségbe került, ennek feldolgozása haladt előre az utóbbi időben a legtöbbet. Sajnos a gyűjtemény további részei a mostohább körülményeket nyújtó Tűzoltó téri raktárban találhatók, Szabó János József, Fodor László, Ács Csilla, Váradi Adél, és Danyi József által kiásott más leletanyagok között, ahol a feldolgozás a gyakran változó raktári és gyűjteményirányítói váltások miatt lassúbb ütemű volt. A későbronzkor-koravaskor időszakából az egri vármúzeum bevonásával országosan is jelentős kutatások folytak és folynak Szilvásvárad körzetében. Ilyen fontos lelőhely például Szilvásvárad-Kelemenszéke vagy a Török-sánc, amelynek őskori sáncárkából aranyleletet is bemutattunk az 50. évfordulóra rendezett jubileumi kiállításunkban. Szintén ezen korszak eredményeit gazdagítják azok a bronz kincsleletek, amelyek az 1960-as és 1970-es években Gyöngyössolymoson illetve Terpesen kerültek elő, s amelyeket Kemenczei Tibor publikált tanulmányában az Egri Múzeum Évkönyvében. A koravaskor i. e. V-VI. századára tehető az a szkíta kori temető, amelyet Eger közelében a Nagy Eged déli oldalában 1974-ben tárt fel Fodor László. A különösen gazdag fegyveranyagból néhány tárgyat a jubileumi kiállításunkon is láthattunk. A nagyberuházások beindulása előtt a régészeti gyűjtemény legnagyobb gyarapodását az őskor után a népvándorláskor jelentette. A mi területünket is magá4 Az 1960-70-es években Szabó János Győző ásatásaiból származó és általa nagyrészt publikált leletek és Domboróczki László anyaga. 329