Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Fodor László: A Dobó István Vármúzeum régészeti gyűjteményének ötven éve

Fodor László A DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNYÉNEK ÖTVEN ÉVE Az egri múzeum 50 éves múltjában a gyűjteménygyarapodás egyik kiemelt szegmense volt a régészet. Már csak azért is, mert kutatásaival és tárgyaival a legrégibb időkig nyúlik vissza. Egerben a korábbi patinás gyűjtemények, úgymint az Érseki Lyceum és a Cisztercita Gimnázium régiséggyűjteményének is az alapját a régészet és numizmatika képezte. Ez az anyag, amelynek eredete nem egy esetben a XIX. század közepéig követhető, többségében lelkes helytörténészek és tanárok, „régiségbúvárok" szorgos gyűjtőmunkájának köszönhető, de természetesen kevés kivételtől eltekintve

1 többnyire sem a lelőhelyek, sem a leletkörülmények esetében nem ad kellő információt, így az esetek többségében nehezen, vagy egyáltalán nem beazonosítható tárgyakat tartalmazott. Az elmúlt ötven év alatt a múzeum régészeti gyűjteménye szinte valamennyi régészeti korszakban számottevő tárgyi és tudományos gyarapodást tudhat magáénak. Nem hagyhatók említés nélkül a kezdetek, amelyek ugyan a Magyar Nemzeti Múzeum országos kezdeményezéseivel indultak, s ennek megfelelően a leletek is többségükben úgy restaurálásra, tudományos feldolgozásra, mint megőrzésre oda kerültek,

2 de területünket érintve mégis megyénk régészeti múltjának ismereteit gyarapították. A mai múzeum közvetlen elődje, az akkor még a Butler-házban működő Heves-Egri Múzeum már 1953-ban megkezdte a régészeti figyelőszolgálat kiépítését és a lehetőségek szerint a leletmentéseket. A leletanyag ez időtől már folyamatosan gyarapodott, sőt az 1950-es évekből már nagyobb szabású ásatásokat is említhetünk: például 1955-ben Tarnabodon Kalicz Nándor és Patay Pál, 1958-ban Füzesabony-Pusztaszikszón Kőszegi Frigyes, 1959-ben Tarnamérán ugyancsak Kalicz Nándor tárt fel rézkori és bronzkori leleteket. Az ekkor előkerült anyagnak azonban csak egy része került a Vármúzeumba, a fontosabbnak ítélt leletekre elő1 Például Bartalos Gyula, Foltin János 2 így a mindenki által ismert bükki barlangi ásatások anyaga. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2008. 327