Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Petercsák Tivadar: Vár és múzeum

kiállítást, az erődítmény falait, földalatti folyosóit, bástyáit. így járt a múzeumban 1968-ban Kádár János, 1972-ben Losonczi Pál, 1984-ben az angol királynő férje, Fülöp herceg, később Göncz Árpád, Medgyesi Péter, Orbán Viktor és 1999-ben Sülejman Demirel, a Török Köztársaság elnöke. Ez utóbbi látogatás fontos eredménye volt a múzeum számára, hogy a delegáció egyik tagja, Ender Arat úr - a későbbi budapesti török nagykövet - segítségével XVI. századi oszmán-török katonai viseletrekonstrukciókkal tudtuk élményszerűbbé tenni a 2001-ben megnyitott vártörténeti állandó kiállítást. A rendszerváltás óta a várbeli középkori székesegyház falai között hagyományosan megrendezett augusztus 20-i szentmisék, az Egri Lokálpatrióta Egylet királyköszöntő fáklyás felvonulása, a millenniumi zászló várbeli átadása 2000-ben vagy az Egri csillagok musical augusztusi bemutatói a történelmi falak között egyaránt hozzájárulnak a várkultusz ébrentartásához, bővítéséhez, illetve a Dobó István Vármúzeum iránti érdeklődés szélesítéséhez. A fél évszázad során a vár és a múzeum erősítette egymást. A vár történelmi falai és épületei között a múzeum a műemléki helyreállítások ütemével párhuzamosan biztosítja a szakmai munka feltételeit és főként azt, hogy az ide érkezők minél több hiteles információt és - ami legalább ennyire fontos - maradandó élményt szerezzenek. A nemzettudatban jelen lévő egri vár kultusza és a múzeum által szervezett kiállítások, programok együttesen biztosítják a vármúzeum iránti folyamatos érdeklődést. A látogatottság a várba költözés óta emelkedő tendenciát mutatott, majd stabilizálódott. Míg 1958-ban 229 808 látogató kereste fel a múzeumot, addig 1968-ban 333 617, 1981-ben 510 370, 1987-ben 691 248 főt regisztráltunk. A gazdasági nehézségek miatt a 90-es évek elejére lecsökkent látogatottság az utóbbi évtizedben 400 000 fölé emelkedett.

1

5 Már a várba költözés után, 1966-ban felvetődött, hogy „a jelenleg a várban elhelyezett gyűjtemények egy részét a városba kell telepíteni \

1

6 Később erősödött az a vélemény, hogy a várban a kiállítások és a közönségforgalmat, a látogatók tájékoztatását és az egyéb programokat biztosító funkciók maradjanak. Ebből a 80as években a gyűjtemények jelentős részének a városba költöztetése megtörtént, de a vári régészeti anyag és a képzőművészeti kollekció jelenleg is itt van. A fenntartó megyei önkormányzat tervezi egy új műtárgybázis kialakítását, ahol minden múzeumi gyűjtemény és a restaurátor műhelyek is helyet kapnak. A helyi régészeti- és kőanyagot pedig látványraktárban kívánjuk a várban bemutatni. Az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatok révén további területeket vonhatunk be a látogatói forgalomba. A gótikus püspöki palota kiegészítése és te1

5 VÖ: PETERCSÁK Tivadar 2002a. 96.; 2002b. 351. 1

6 BAKÓ Ferenc 1967. 293. 296