Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi katolikusok vallásos társulatai a két világháború között

A hevesi KALÁSZ 1944-ben felvette IV. Béla király szentéletű leányának, Margitnak a nevét, aki XII. Pius pápa ebben az évben avatott szentté. így Szent Margit Leánykör lett az egyesület neve. Névadójuk tiszteletére 1944 februárjában, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Junák Rózsa tanítónő és Sellyei Ede káplán rendezésével, a Polgári Olvasókör kultúrházában bemutatták Nagy Ilona: „Muhi virága" című, Szent Margitról szóló négy felvonásos színdarabját.

3

9 A hevesi KALÁSZ 1948-ban szűnt meg, hét esztendei működés után. A tagok ma is életük meghatározó eseményének tekintik a KALÁSZ-os nevelést, a kapcsolatot ma is tartják egymás között. Hevesi Levente Egyesület A leventemozgalom az ország honvédelmi felkészítését, véderejének erősítését tartotta céljának a magyar fiatalok egészséges, hazafias és vallásos nevelése útján. Leventekötelesnek minősült minden 12 és 21 év közötti fiú, aki nem vonult be tényleges katonai szolgálatra. A leventék hétvégenként, leszerelt vagy tartalékos tisztek irányítása mellett gyakorlatoztak. A szervezet erősen kötődött a katolikus egyházhoz. Belügyminisztériumi rendeletet alkottak, mely szerint a leventéknek kötelezővé teszik a szentmise-hallgatást, még a nyári szünet alatt is.

4(

) 12. kép. A hevesi leventék az országzászló avatásán. 1936. 3

9 VÖRÖS Dezső 2000. 31. 4

0 Heves és Vidéke 1937. júl. 11.3. 265