Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

K. Zoffmann Zsuzsanna: A késő-bronzkori Kyjatice kultúra embertani leletei Ludas-Varjú dűlő lelőhelyről

Fogazata: A 20 megmaradt fogon caries nincs. Az abrázió 2-3 fokozatú. Anatómiai variáció: A lambdavarrat mindkét oldalán kisméretű, a lambdamérőpontban viszont egy nagyobb (22 x 14 mm) varratcsont látható. Kóros elváltozások: A homlokcsont endokraniális felszínén, bal oldalon, közvetlenül a crista frontalis mellett, 0,5-1 mm magas és nagyjából ovális alakú, 8 x 12 mm nagyságú csontburjánzás figyelhető meg, gyulladásra utaló egyenetlen felszínnel. A gerincoszlop teljes hosszában, de főleg az ágyékcsigolyákon gyenge osteophyta felrakodás látható, a csigolyatestek felszíne porózus. A lábtőcsontokon enyhe arthrosis deformans nyomai mutatkoznak. Megjegyzés: Az egyébként nem robusztus csontváz humerusain az izmok tapadási helye igen erőteljes relieffel bír, ami valamilyen nagy erőkifejtést igénylő munka következményeként értelmezhető. 1936/2. kettős temetkezés - 9-10 éves gyermek: A lelet jó megtartású koponyából és a bal oldali medencelapátból áll; a mandibula és a váz többi csontja hiányzik. A csontokon semmiféle korabeli sérülés nyoma nem fordult elő. 1997. hamvasztásos temetkezés - adultus-senilis korú nő(??): Az összesen 78 gramm súlyú lelet főleg mikro-mesofragmentált hosszcsontok töredékeiből áll, de előfordulnak koponyatöredékek is, köztük beazonosítható részletekkel (sziklacsont töredéke, jobb orbita felső peremrészlete, jobb os zygomaticum részlete és egy zárt apexű foggyökér), A töredékek színe a krétafehértől a kékes és barnás árnyalatokon át a szénfeketéig variál, ami a tűz egyenetlenségéről tanúskodik. 2112. hamvasztásos temetkezés - adultus-senilis korú, meghatározhatatlan nemű egyén: A 40 gramm súlyú, összesen 98 darab hosszcsonttöredék mesofragmentált, gyengén égetett, feketés, illetve sötétbarnás színű. 2146. hamvasztásos temetkezés - aduitus korú nő: A kb 100 gramm súlyú csonttöredékek közepesen fragmentáltak és égetettségük is közepes. — A csontrészletek általában barnás színűre égtek, de például a tűztől jobban védett sziklacsont töredéke szénfekete színű. A töredékek között több beazonosítható részlet is megőrződött, így a koponya arci részéből és bázisából, a mandibula jobb oldalából, valamint nyakcsigolyákból. Említést érdemel, hogy a megmaradt csontanyagban hátcsigolyák, hosszcsontok, illetve medencecsontok részletei nem fordultak elő. 2161/1. kettős temetkezés - 43-49 éves nő: A csontvázas temetkezésből származó koponya és vázcsontok kissé hiányosan őrződtek meg. Leírása: Az ovo-pentagonoid, illetve ház körvonalú agykoponya hosszú, széles, igen magas, meso-hypsi-hyperakrokran, a középszéles homlok stenometop, a tarkóprofil curvoccipitális. A lefelé keskenyedő arc keskeny, középmagas, leptoprosop, a felsőarc középmagas, lepten. A nagyméretű, rektanguláris orbita hyperchamae/chamaekonch, a nazális index chamaerrhin. Az orrgyök 23