Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Misóczki Lajos: Turisztikai és természetvédelemi törekvések a Mátravidéken a XIX-XX. század fordulójától 1950-ig

Misóczki Lajos TURISZTIKAI ÉS TERMÉSZETVÉDELEMI TÖREKVÉSEK A MÁTRAVIDÉKEN A XIX-XX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL 1950-IG

1 Biztató indulás 1890-ben A szervezett turisztikai élet indítását az Otátrafüreden, 1873. augusztus 10-én alapított Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) vállalta.

2 Az MKE ténykedése nemcsak a kirándulás, természetjárás népszerűsítéséből állt, hanem a Szepesség gazdasági felzárkóztatását és tudományos feltárását is célul tűzte. Noha a felhívásában közölt célok eleinte a Magas-Tátra környékére összpontosultak, hamarosan Szepes vármegyére, sőt - a természetjárás térhódításával - az egész országra vonatkoztak.

3 Egymás után létesültek az MKE osztályai. 1887. május 15-én dr. Hanák Kolos ügyvéd kezdeményezésére Gyöngyösön megalakult az egyesület Mátra Osztálya (MKE MO). A következő évben az ötszázhoz közelítő taglétszáma elfogadva az egylet 1873. évi alapcéljait, helyi célokkal egészítette ki: Elérni Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmának fellendítését az ezt előmozdító természetjárás népszerűsítésével.

4 Dr. Hanák és közvetlen társai nem csak tervezgettek. Kezdeményezésére 1887-ben megjelentették az MO évkönyvét. A nemes célú propagandájukat szolgálta A Mátra nevű időszaki közlöny indítása is 1888. augusztus 7-én.

5 Dr. Hanák megírta, és ugyanabban az évben kétezer példányban kiadta a Mátra első turisztikai ismertető könyvét, a Mátrai Kalauzt, amelyet még kétszer jelentetett meg.

6 Az MO jelentős társadalmi támogatást talált Gyöngyösön. Segítette törekvéseiben a Heves Megyei Gazdasági Egyesület (HMGE), Gyöngyösi Kaszinó Egye1 Baján, 2008. szeptember 19-én, a Társadalom és gazdaság című nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadás bővített változata. 2 POSEW1TZ Tivadar 1898. 170. 3 Honismeret, 2000 augusztus, 87-93. Vesztróczy Zsolt: A Magyarországi Kárpát Egyesület szerepe Szepes megye gazdasági felzárkózásában (1873-1918), 87. 4 BAKÓ István 1961. 4. 5 A magas, 500 példányos lapot Visontai Henrik szerkesztette. 6 A háromszori kiadás összes példányszáma országosan is tekintélyes, tízezer volt. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2008. 237