Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
G. Móró Csilla: Blaskovich Gyula hevesi alispán társadalmi szerepvállalása különös tekintettel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc éveire
3. kép. Díszkard a 19. század közepéről (a családi hagyomány Almássy Pál tulajdonának tartotta) és a két alispán az újabb kinevezések megtörténtek, a jegyzőkönyv felolvastatott, nyomban fel állott Bernáth és többen a jegyző könyvre észrevételeket teendők: de a főisp. helyettes megijjedvén az. erős intelligenciától a gyűlést véletlenül berekesztette és ki osont, utána a két alispán, de a Tisztikar a terembe maradott, hiába kértük kihallgatásunkat a jegyzőkönyvre nézve (...) Alig értünk haza, már a megyei hajdúk káplánja szélyel járt és 12 órára a gyűlésbe a fő isp. helyettes nevében hívogatta a Rendeket, de egy véd már útnak indult, más véd a káplár hívogatását nem hitte, és vissza üzent, hogy csak tréfának veszi, mert a káplár már a Rendek által kiküldött törvényes bizonysággal ellenkező értelemben beszélt és így mi gyűlésre nem mentünk. A Tisztikar megjelent, de annak nagy része az újonnan öszszehívott gyűlésnek törvényessége ellen óvást tett, azonban ellenzék nem lévén, a jegyző könyvet meghitelesítették, és új tárgyakról is nevezetesen betáblázások eránt végeztek. Most kezdődik már az igazi harc és háború! melynek kimenetelét később tudjátok meg." A harc, amire a levél írója utal az a hevesi törvényhatóságban az ellenzék győzelméért folyt, de ez nem ment könnyedén. A megyei vezetés legfontosabb tisztségei csak 1845-ben kerültek a reformerek kezébe. Az 1845. évi általános tisztújításon Heves megye másod alispánjává Blaskovichot választották, az első alispán ekkor Almássy Pál lett. A korabeli híradás szerint a hevesi törvényhatóság e választásokkal a nemzeti ellenzék erős bástyájává vált. 3 5 A haladó szellemiség elterjedésében a hevesieknek is példaként szolgált Pest vármegye. Mivel Blaskovich hivatali pályafutását a pesti törvényhatóságban kezdte, sőt e megyének táblabírája is volt, illetve sógora és testvérei még itt éltek, ezért tudomása volt a Pest megyei rendek haladó döntéseiről. Példaként hozzuk azt, hogy a családi iratanyag őrzi 3 5 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 389. 213
