Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
B. Gál Edit: Adatok Orczy Lőrinc életéhez a források tükrében
ő maga formálta őket kisdedségekben, hogy a nevelés sokkal nemesb legyen benne Méltóságos eredeteknél. Azon iparkodott, hogy a szép erkölcsre a becsületre, a magas gondolatokra ő maga adjon első ösztönt nekik. Úgyszólván gyermekké tette magát gyermeki mellett, csakhogy nekik megmutathassa, hogyan legyenek idő jártával bölcsek, nagyok, igazak, emberbecsülők, mértékletesek, egyszóval olyanok aminemő volt Edesatyjok. ... Mit mondjak már az ő szolgáihoz való jóvoltáról? A nagy urak azt hiszik, hogy mindenek őérette teremtettek és a többi emberek csak azért vannak a világon, hogy az ő kevélységüket vagy kénye s kedve terhét viseljék. ... Orczy Lőrinc úgymondván semmit nem kívánt tőlük. Eel sem vette fogyatkozásikat, ha csupán csak ő maga szenvedett rövidséget. Inkább akarta alkaImatlanságikat eltűrni, mintsem szereteteket megsérteni. Az ő nagy Lelke soha ki nem lépett természetes csendességéből. Sőt annyira ment kegyességében, hogy csupán csak a cselédnek hozzá való szeretete gátolta, hogy az az őjóvoltával nem élt vissza. Inkább barátja látszatott lenni Embereinek, mintsem Ura, azért cselédjeinek nem is volt nagyobb gyönyörűsége, mintsem mikor körülötte foroghattak avagy véle utazhattak. Oly személyeknek nézte őket, akiknek az ő szerencséjében kell részesülniük, nem pedig olyanoknak, akikből csúfot űzzön, vagy akik az ő rendetlen indulatainak szolgái legyenek. S így példájával felszínre hozta, hogy a nagy Urak az mi igen ritka még a szolgái között is barátokat találhatnak. " A beszéd második része a vallásról, a főúrnak az egyházhoz való viszonyáról szól. Ebben a részben érdekesség, hogy bár tudjuk Orczy előszeretettel olvasott és fordított Volteirt, Russot, vagy Bailt, s ezen felvilágosult írók kötetei megtalálhatók voltak könyvtárában is, a szerzetes mégis úgy állítja be, mint aki elvetette ezeket az eszméket, s megvetette magukat a szerzőket is. Orczy hamar magába szívta a francia felvilágosodás racionalizmusát. Az általa lelkesen szeretett és olvasott Voltaire-ben nem a forradalom előkészítőjét látta, hanem a mondatok egyértelműségét és az emberszeretetet hallotta ki. A felvilágosodottak szerették, mert az elnyomott népet dicsérte, és emberségre biztatta a kiváltságosokat. A maradi nemesek értelmesebb része szintén szerette, mert kezdték felismerni, hogy az ő érdeküket védi. Mint Hegedűs Géza írja róla: Egy kissé a felvilágosodás előfutára, majd a felvilágosodás társa, anélkül hogy igazi felvilágosodott lett volna. 2 2 „Báró Orczy Lőrinc tökéletes igaz Keresztény volt. ... Mely erős mely megtántoríthatlan volt az ő hite? ... A Religio játékja lett a feslett életnek vagy a hamis tudománynak. Az Ember majd csak nem annál istentelenebb, mennél nagyobb elméjű. Nemde most Istenben hinni gyalázat az elmének és a nemes szívnek? Nemde most Embernek ha az alnép közé nem akar számláltatni a hitetlenség által kell 2 2 HEGEDŰS Géza 1976. 185
