Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

B. Gál Edit: Adatok Orczy Lőrinc életéhez a források tükrében

jó földesurak közé tartoztak. Orczy Lőrinc kezdettől fogva tudta és hirdette, hogy ők a parasztok munkájából élnek, tehát a parasztot meg kell becsülniük. Nem tartozott a jobbágyfelszabadítás előkészítőihez, sőt éppen a nemesi-jobbágyi rendszer ésszerűsége és morális indokolhatósága érdekében várta el magától és az egész nemességtől, hogy emberségesen bánjanak a parasztokkal, s adják meg nekik a nagyobb életlehetőség mellett az emberi méltóságot.

1

5 1764-ben Abaúj megye administrátora, 1767-ben főispánja lett, mely tisztséget húsz esztendőn keresztül látta el. Példaszerűen gondos, emberséges és okos főtisztviselő volt. Nemegyszer józan belátásból érzelmei ellen döntött.

1

6 1774. szeptember 12-én Mária Terézia, mint királyi biztost - comissarius regiust - a folyamszabályozó bizottság elnökévé nevezte ki. Bár többször hangoztatta, hogy a folyó szabályozása előkészíti a régi alföldi paraszti életforma megváltozását, de mégis ő a Tisza-szabályozás első hatékony sürgetője.

1

7 1775 nyarán a vármegyei mérnököket maga mellé véve Tokajtól kiindulva fölfelé a Tisza mellett Zemplénen, Ugon, Beregen és Ugocsán keresztül Királyházáig utazott, onnan vissza a folyón, nagyrészt tutajon, hogy mindent átvizsgálhasson. Útjáról részletes jelentést irt. A Tisza szabályozására vonatkozó javaslatát azonban elutasították. Ebből fakadó sértődöttségének következménye, hogy 1782. május 19-én benyújtotta lemondását. A végzett munkáért - miként azt a Rend jelmondata: „Publicum meritorum praemium" („A köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma") is mondja - még ugyanebben az évben az uralkodótól megkapta a Szent István rend középkeresztjét. 1784-ben elaggott korára hivatkozva lemondott Abaúj megyei főispáni hivataláról is, s a nyarakat Tarnaörsi kastélyában, a hideg teleket pedig Pesten töltötte. Szeretett a lassan növekvő Pesten élni. Szalont tartott fenn, ahol rendszeresen találkoztak a felvilágosodott fiatalok. A korai színházi kísérletek is itt bontakoztak ki, s a francia felvilágosodás eszméi az Orczy-szalonból terjednek tovább. A fiatal Batsányi Pestre kerülve, Orczyéknál ismeri meg azokat az ifjakat, akik idővel a Martinovics-mozgalom hősei és vértanúi lesznek. A bécsi kezdemény után a testőrök társaként ismert, valójában náluk konzervatívabb Orczy így megteremti a felvilágosodás egyik hazai tűzhelyét.

1

8 Még 1779-ben Budán a Hazafiúi Magyar Társaság alakuló ülésén - amely nemcsak az irodalom és a nyelvművelés kérdéseivel akart foglalkozni, hanem az egész magyar kultúra felemelését tűzte ki célul - megnyerték maguknak az öreg tábornokot, hogy vállalja el az elnöki posztot. 1789. július 28-án, 71 esztendős korában, pesti palotájában halt meg. Holttestét nem a gyöngyösi sírboltba helyezték, hanem Tarnaörsön, a család által alapí1

5 HEGEDŰS Géza 1976. 1

6 HEGEDŰS Géza 1976. 1

7 HEGEDŰS Géza 1976. 1

8 HEGEDŰS Géza 1976. 182