Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Domboróczki László: Számítógépes módszerek régészeti adatok tárolására, elemzésére és bemutatására: esettanulmányok Heves megyéből

Domboróczki László Számítógépes módszerek régészeti adatok tárolására, elemzésére és bemutatására: esettanulmányok Heves megyéből Az elmúlt másfél évtizedben immár a magyarországi régészeti kutatások terén is egyre nagyobb szerephez jutottak a számítógépes alkalmazások és módszerek. Úgy tűnik, végre a magyar régészet is profitálhat a számítástechnika dinamikus fejlődéséből fakadó előnyökből. Az újabb és újabb digitális berendezések és programok forradalmasíthatják a régészeti adatok kezelését és feldolgozását is. Az adatfelvételtől kezdve, a leletelemzési lehetőségeken át, a 3D rekonstrukciókig bezárólag, a számítógépes alkalmazások nagy segítséget jelenthetnek a régészeknek: megkönnyíthetik az adatkezelést, és lehetővé tehetik az eredmények igényes bemutatását a szélesebb érdeklődő közönség felé is. A számítógép alkalmazhatóságának főbb területei: Szöveg- és képszerkesztés: A ma már általánosan alkalmazott eszközök és programok segítségével lehetővé vált a régészeti dokumentációk (szövegek, képek, rajzok, videók) digitális formában történő tárolása, nyomdakész kiadványok, kiállítási tablók, látványtervek összeállítása. Adatbázis-kezelés: A raktári nyilvántartásokhoz és egyszerűbb leletleírásokhoz ma többnyire táblázatkezelő programokat használunk, a tömeges leletfeldolgozások és a statisztikai jellegű leletelemzések viszont már komolyabb adatbázis kezelő programokat igényelnek. Térképkezelés: Az egyszerűbb terepbejárási térképek ma már a legtöbb helyen GPS-szel készülnek, a bonyolultabb és költségesebb térképkezelő (GIS) programokat viszont egyelőre még nem mindenki engedheti meg magának. Ez utóbbiak - részben - kreatív technikákkal helyettesíthetők. Multimédia: Napjainkban ezen a téren a leglátványosabb a fejlődés. Interaktív (video- és hangbetétekkel ellátott) digitális könyvekről, internetes honlapokról, valamint virtuális (komplex adatkezeléssel, 3D animációval felszerelt) településrekonstrukciókról kell említést tennünk. Cikkünkben, mely a 2008-as nemzetközi CAA konferencián tartott előadásunkra épül

9, konkrét példákon keresztül szeretnénk bemutatni az egyes területeken eddig elért eredményeinket. 9 Lásd: www.caa2008.org 16