Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza

5. A kőből készült 29,37

x4,41 m = 129,52 m

2-es, 2,21 m magas, fazsindellyel fedett kocsiszín tetőszékét három kőoszlop támasztotta alá. (Leltár 116.) A két kocsiszínben 1 vasalt hintó, 1 vesszőkasos hintó 1, ökrösszekér, 2 vasalt szekér, 7 kétkerekű taliga, és 2 kőhordó taliga állt. (Inventarium 256r.) 6. A kőből készült 29,37x4,41 m = 129,52 m

2-es, 2,21 m magas, fazsindellyel fedett istállóban 18 ló, 1 öszvér, 1 igás szamár és 7 igás ökör , 3 tehén és 6 borjú számára volt férőhely. (Leltár 115.) (Inventarium 229r.) Az épületek rekonstrukciós rajzainak elkészítése A rekonstrukciós alaprajzok elkészítéséhez először értelmezni kellett a Leltár szóhasználatát. A helységek felmérésekor ezeknek mindig a belső méretét adták meg. A hosszúság általában a hosszabbik, a szélesség a rövidebb fal méretét jelentette. Több esetben azonban ezeket az értékeket fordítva kellett értelmezni, mert az épületek szerkezetének logikája ezt kívánta. Mindhárom szárny főhomlokzati falának hosszában ugyanis egy-egy folyosó húzódott, amelyből az egymás melletti helyiségek ajtói nyíltak. Ezért az alaprajzok szerkesztése során a hosszúság mindig a helyiség oldalfalának, a szélesség pedig a helyiség bejárati falának méretét jelenti. Ebből az is következik, hogy egy-egy épületszárny helyiségeinek lényegében mindig ugyanannyi a 'hosszúsága'. Szerkezeti következtetés az is, hogy az emeleti helyiségek hosszúsága nem lehet nagyobb, mint az alatta lévő földszinti helyiségeké. Másodjára az épületek falainak magasságát és vastagságát kellett meghatározni. A templomhajó főfalairól csak azt említették meg, hogy meglehetősen erősek ugyan a deszkamennyezet megtartására, de a boltozatot már nem bírnák el. A hajó falainak küszöbtől mért magassága 8,53 m, a boltozott szentélyé 5,69 m volt. (Leltár 6-7.) Az emeletes B. és a C. szárny 8,53 m magas főfalainak vastagsága 3 láb (0,95 m) volt (Leltár 108.). Ezt a falvastagságot vettük figyelembe az ugyanilyen magas templom falainak szerkesztésénél is. Az A. szárnynál sem falvastagságot, sem magassági méretet nem adták meg. Feltételezett magassága 1 öl és 3 láb (2,8 m) lehetett. A válaszfalak vastagságát az egymás mellett lévő helyiségek szélességeinek együttes méretéből és az előttük húzódó folyosó megadott méretének a különbségéből lehetett kiszámítani. Ez mindhárom épületszárny esetén 1,5 lábnyi (0,47 m) volt. A szerkesztés során ezt a falvastagságot vettük figyelembe, mind a földszintes A. épületszárny, mind templom mellé épített régi és új sekrestye és a kápolna főfalainál is. Az emeletes B. és a C. épületszárny mindkét szintjének folyosóját és minden helységét feltehetően kolostor-, teknő-, csehsüveg vagy (hevederíves) dongaboltozat fedte. Az észszerűség azt kívánta volna, hogy a boltnyomás miatt az emeleti válaszfalak minden esetben a földszinti válaszfalakon álljanak. Ezt azonban csak 144