Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza
adott arról, hogy örökös nélküli halála esetén telkét a rajta álló házával együtt a minoritákra hagyja. A rend azonban az adományozó halála után nem tudta birtokba venni a szóban forgó adományt, mert az okiraton nem volt rajta a városi statútumok által megkívánt püspöki jóváhagyás. A telket a város vette használatba, és ennek egy kisebb részén négy boltot építtetett, majd a nagyobbik részén 1712-ben kezdte meg az új városháza építését. 2 9 Emiatt hosszú időn át folyt a pereskedés az ellenérdekelt felek között. A város földesúri joghatóságát gyakorló Erdődy Gábor (1715-1744) és Barkóczy Ferenc (1744-1761) püspökök nem szívesen akarták felvállalni a döntőbíró szerepét a rend és székvárosuk magisztrátusa között. Az 1757. évi árvíz által súlyosan károsodott templom állapota azonban meggyorsította a már 1745-ben tervbe vett új templom építését. Az egri konvent a Magyar Kamara javaslata alapján az uralkodóhoz intézett folyamodványában, illetve két római bíboroshoz írt felterjesztésében azt kérte, hogy az új templom helyének kiszemelt Noszvaji-féle telek birtokbavételét támogassák. A bíborosok közbenjárására Barkóczy Ferenc püspök 1757. augusztus 20-án végre olyan döntést hozott, hogy a minoriták birtokba vehetik a telket, de a város lebontandó négy boltjáért kárpótlásként 2333 forintot kell fizetniük. 3 0 A mai Dobó tér egy részét és a minorita telek vázrajzát (1. ábra) saját kezű aláírása szerint 1688. január 8-án Andreas Vnterbúrger Stückeh-Haubtmann készítette. Vezetékneve tehát nem Unterberger, hanem helyesen Unterburger. Rangjelzése szerint az ágyúsok kapitánya lehetett. 3 1 Aláírása felett a következő, nem könnyen értelmezhető szöveg olvasható: Dieser Platz ist nach 10 schukchischen Ruten nach Ingenieur onodi abgerissen worden - Ez a tér az ónodi (Ónodi?) mérnök által 10 sukkos mérőrúddal felvett (rajz) alapján rajzoltatott át. A sukk hossza azonos a láb méretével, tehát szóban forgó mérőrúd 3,16 méter hosszú lehetett. Nem tudjuk, hogy a rajzoló miért tartotta fontosnak ennek megemlítését, mert a rajz alján látható 2><5 =10 osztású léptékjelzés egysége csak bécsi öl lehet. Az elnagyolt vázlat kezdetleges rajztechnikával készült. Jobb oldalán az Eger patak egyenes medrét kőfalból épített, csatornához hasonlító módon ábrázolták. Ebben a Wasserfluss Erlau felirat olvasható. A rajz felső részén egy szabályos, fekvő téglalap alakú, 512 négyszögöles, fallal körülvett kert (Garten) terül el. Az alatta lévő szabálytalan ötszögű, 270 négyszögöles telekrész a kolostor ( Kloster) kőfallal határolt helye. 2 9 HMM II. 233. 3 0 SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 89-90 ,212. - HMM II. 237-238. 3 1 A HMM 1.114, 414. és HMM II. 228, 235-236. lapjain az Unterberger név szerepel. - A helyes vezetéknevet már SUGÁR István 1976. 16. is közölte. - A Stúckeh-Haubtmann értelme csak Stück-Hauptmann lehet. A német nyelvben ritkán a Stück = ágyú, löveg. Nem valószínű, hogy a Stuck = gipszvakolat, stukkó, műmárvány szó lenne a rangjelzés alapja. 141
