Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Kemecsi Lajos: Szánok a Gerecsében

ge felé nőtt egy keveset. Tardoson a bognár elől „31,5 col", míg hátul „36 col" távolságot mért ki a talpak között.

14 A talp magassága is különböző, 10 és 20 cm között változik. Az orr ívének magasságában is megfigyelhető bizonyos különbség. A régebben készült talpak - s ezek között található 70-80 éves is - íveltebbek és általában vastagabbak, illetve magasabbak is az erdősültebb vidéken. A második világháború után készült szánok talpívének átlagos hossza csak 50-60 cm, míg a régebbieké 70-80 cm. Ez a görbület biztosítja a szánkó zavartalan átsiklását kisebb árkokon, barázdákon, az egyenetlen terepen, amit a hó elfed.

15 A fogatos terhes szánok között ismeretlen az a típus, amelynél a szánkótalp szárai hegyesszögben, csúcsban találkoznak. A szánkótalpaknak ez a kiképzése csak a díszes úri szánoknál ismert. Ezek között is elsősorban az ún. „uradalmi" járműveknél, amelyek állandó felépítménnyel rendelkeznek. Ilyen szánok ma csak az erdészetek tulajdonában találhatók. A vizsgált falvakban a szán talpának elnevezése egységes. A szántalpak nyomvonala a vidéken használatos kocsik nyomvonalát követte, s a szánok hosszúsága is a vidék kocsihosszúságának felelt meg. A szánok teherszállító kapacitása hozzávetőleg megegyezett kocsik kapacitásával.

16 A talpakba vésett négy láb hossza szinte járművenként különböző. A talpak magassága mellett a lábak méretét a szán tervezet teherbírása határozza meg. Magassága 20-35 cm között változik, míg szélessége 8-15 cm közötti. A teherszállító szánok esetében a lábak alacsonyabbak, mint az elvétve előforduló „úri" szánoknál. A lábak hossza 30-35 cm, amelyből 5-10 cm hosszú részt véstek a talpba. Az átlagos szánkó aljának magassága a talajtól 50 cm körüli.

17 Ez a magasság a jellemző hóviszonyok mellett elegendő. Az ennél magasabb szán esetében nagyobb a felborulás veszélye. A szán két talpát a szánlábak segítségével egymáshoz kötő keresztfa - az eplény - elnevezése teljesen egységes a vidék falvaiban.

18 Az eplények hossza is változó hasonlóan a többi alkatrészhez. Az viszont egységes, hogy az első eplény 3-5 cm-rel rövidebb, mint a hátsó. A hosszuk 100 és 120 cm között változik. Az eplények végébe fúrt lyukakba állították a rakoncákat, illetve a karókat (Vértestolna). A rakonca mérete a szállítandó tehertől függően változik. Átlagos hossza 50-80 cm, míg az átmérője 5-6 cm. A szán elején a talpakat összekötő fa neve: keresztfa. A lovas szánkónál ennek neve - a kocsihoz hasonlóan - ferhéc. Az ökrös szánkó eleje különbözött a 14 Tardoson Pintér György (szül. 1925) bognár, amíg készített szánokat és kocsikat (1959-ig) mértékegységként a 26 mm-es colt használta. Ez közelít a „porosz col" (26,16 mm) hosszához. Vö. Szekeres 1987. 32.; Kemecsi 1996. 76. 15 REPKÉNY István 1992. 91. 16 PALÁDI-KOVÁCS Attila 2003a. 213. 17 KEMECSI Lajos 1998. 31-32. 18 Vö. Magyar Tájszótár 1893. 494. 88