Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

H. Szilasi Ágota: Kígyó és spirál – kozmoszlétünk földi vetülete. Földi Péter jelértékű művészetéről

ban, az alvilág küldötteként, végső soron a sátáni furfangos gonoszságként mutatkozik meg, ezzel is hozzájárulván a jelenkorig ható kép tarkaságához. A kígyó különféle nyelven történő megnevezése szintén megvilágító erejű, hiszen különböző jelentéselemek rögzültek: a görög drakón szó a „csillogó tekintetű", a latin serpens a „csúszómászó", az anguis a „összehúzó" jelentéselemet őrzi, míg a héber sziszegőnek vagy tekergőnek nevezi ugyanazt az állatot.

87 Látjuk tehát, hogy mindegyik nyelv a kígyónak egy-egy jellemző tulajdonságát emeli ki, amit aztán az állat egész lényére illetve áttételesen a köré fonódó jelenség egészének megjelölésére használ. Fontos felfigyelni azonban arra, hogy a nyelv - csakúgy mint a festészet - gondolatmenete nem értelmi, hanem lélektani. A kígyót a magyar néphiedelem is természetfeletti erővel ruházta fel. Több vonatkozásban szent, de legalábbis félő tisztelettel vették körül. Bőre rontás ellen mágikus erővel bírt, s aki birtokában volt természetfeletti tudásra tehetett szert. Mindez az erő csak a Szent György nap

88 előtt látott vagy talált kígyóra vonatkozott. A „kígyókő - simára csiszolódott kavics", melyet a kígyók királyától lehetett megszerezni gyógyító hatással bírt. Általános elképzelés volt, hogy minden háznak kell, hogy legyen egy kígyója, ami házi szellemként funkcionál. A család jóléte, gazdagsága, boldogulása függ tőle. Többnyire a ház falában, a tűzhelyben, vagy a küszöb alatt él, védi a család nyugalmát, ha idegenek közelítenek, jelez. Hangja sajátos: fütyül, csörög, vagy ketyeg, színe rendszerint fehér, de lehet sárga, zöld, szürke, vagy fekete is. Ha előbújik, akkor tejjel kell táplálni. Úgy tartják, hogy élete kapcsolatban van a házigazda, vagy a kislánya életével. Azt mondják ugyanis, hogy ha a kígyót valaki bántja, vagy agyonüti, akkor a házat tűzvész vagy szerencsétlenség éri - meghal a gazda, vagy a kislánya. Ha a szabadban alvó, földre letett, őrizetlenül hagyott gyerekbe belemászik, mely hiedelem valószínűleg összefügg őrző funkciójával, akkor is fehér tejjel kell előcsalogatni.

89 S a csókról végezetül csak annyit, amennyit Hamvas Béla a Bor filozófiájában ír: „ Tudom, hogy ezt a szót Isten ki se szabad ejtenem. Mindenféle más neveken kell róla beszélni, mint amilyen például a csók... " Mi játszódik le a képen? Leolvasható. Azonban ki ez a kisgyermek és mi történik vele? Keresse meg erre mindenki saját magának a választ tapasztalataitól, élethelyzetétől, aktuális lelkiállapotától függően. Ma tán reménykedőn, de holnap lehet, hogy létét féltőn, tragédiát megsejtőn. Mindeközben ne feledkezhetünk meg arról, hogy Földi Péter művészete az emberiség ősemlékezetének kutatása révén a lélek kiteljesedéséről, az örökös tágulás útjáról, s a lét féltő óvásáról szól. A térben és időben létező örökkévaló csodájának megsejtéséről. Hiszen „a kép az valahol megvilágosodás".

90 86 SANTARCANGELI, Paolo 1970.163 87 NIETZSCHE, Friedrich 1997. 22. 88 április 24. 89 A hiedelemmondákban egy gyermek (általában kislány) megfelezi az ebédjét (rendszerint tejet) vele, de amikor a kígyót agyonütik, akkor a kislány utánahal. PÓCS Éva 1990. 540-541. 90 Beszélgetésem Földi Péterrel 1999. március 1. Somoskőújfalu. 804