Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

H. Szilasi Ágota: Kígyó és spirál – kozmoszlétünk földi vetülete. Földi Péter jelértékű művészetéről

A hinduk, akik istenüket Brahmannak - tulajdonképpen növekedésnek - nevezték, pontosan tudták, amit a modern csillagászok, elméleti fizikusok is sejtenek már: a világegyetem abszolút tágulását. Ám aki a világ nagy igazságát (nevezzük akár Istennek, akár Kozmosznak) keresi, annak folyamatosan növekednie, kitárt lélekkel kell élnie és soha sem szabad azt hinnie, hogy amit a világról tud az az abszolút igazság. Az igazság mindig tovább van - a táguló s visszatérő spirál mozgásába. A Vetésforgó analógiájának tűnhet a nappályát, illetve a Tejutat, valamint az idő körforgását - így az örökkévalóságot - leképező, saját farkába harapó kígyó - az urobórosz. Az egyiptomi ábrázolásokon ilyen, a végtelenségbe kanyarodó kígyókör fogta körül az isteni napgyermeket, mely ölelő spirálmozgás A kígyó csókja, 2002

12 című alkotáson az emberi sorsok szintjén kap jelentőséget. Honnan is kezdjük a történet megfejtését? Sinkovits Péter a kép lényegéből a következőket tartja megemlítendőnek. Földi alkotásain „megesik azonban, hogy a címben megjelölt fő cselekmény a Kígyó csókja (2002) szorul perifériára, átadva a kép középponti helyeit a krumpli-ültetőknek. A kapáló, ültetgető asszonyok frontális ábrázolása keveredik a krumplis kosarak felülnézeti képével, míg a kígyó csókja motívum dekoratív mintázatnak tűnik. A léptékek, téri helyzetek bátran váltakoznak, így fordulhat elő, hogy a meggörnyedt kapálgató nő, a krumplit válogató asszony feje fölé kerül, ha csapna egyet kapájával, pont az alatta ülő fejét találná el. "

73 E kompozíciós szerkezetnek természetesen jól átgondolt oka van. Nézzük hát még egyszer, hogy mi is történik a képen és miért. A mezőn a gumók termékeny megsokszorozódásában bízva krumplit ültetnek az asszonyok, ahová magukkal vitték a kis dunyhába bugyolált újszülöttet, szemük fényét, egy új élet kezdetét. Megóvása az ő feladatuk. A cselekményt a mályvaszínű csillagos-pöttyös ruhába öltözött kapás nő indítja, lesugározva a ruhájával azonos színű - tehát vele analóg ég melegét a képtérbe. A kezében lévő kapa e tevékenység egyik elengedhetetlen kelléke, ám általános, kultikus jelentéssel is bír, mint az emberre bízott világ fenntartásához, műveléséhez szükséges eszköz.

74 Mozdulatának süllyedő ívén, a földön ülő nőn, s a tizenkét körbe foglalt kosarakon és a burgonyagumókat körülölelő fészkeken keresztüljutunk el a kép aranymetszés pontjában elhelyezett,

75 megemelt-kiemelt főmotívumához, a fehér térben fehér kígyó által körülölelt csecse72 FÖLDI Péter 2005. 287. olaj, vászon, farost 142x214,5 cm (magántulajdon). 73 SINKOVITS Péter 2006. 18. 74 Földi Péter festményein gyakran ott találjuk az ember - férfi, nő - kezében, ám jelentésértékeinek kifejtéséhez egy másik tanulmány megírása szükségeltetne. Szépen ír erről Hamvas Béla. 75 A „Nyitva van az aranykapu... " című festménynél is e szerkesztésmód érvényesül. A kiemelt motívum e csomópontba helyezése itt sem véletlen. Ennek a kozmikus rendszernek, a frakktálszeru kiteljesedésnek az elemzésére nincs itt mód, bár témánk (spirálmozgás) kozmikusságát igen jól alátámasztaná. 800