Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Tamás Edit: Adalékok Sárospatak turizmusához

Tamás Edit ADALÉKOK SÁROSPATAK TURIZMUSÁHOZ A történelmi város Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál, a Bodrog folyó két partján fekszik Sárospatak. Története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A Sátor-hegytől a Tolcsva-patakig terjedő területet a hagyomány szerint Árpád fejedelem Ketel vezérnek adta. I. András király idejében királyi birtokká lett Patak környéke, megszerveződött a pataki erdőispánság. Ennek központja a mai város Szentnegyedében volt. Itt állhatott a királyi udvarház, itt született a XIII. század elején Árpád-házi Szent Erzsébet. Az épület szomszédságában kis körtemplomot építettek. A tatárjárás után épült fel a Vár-hegyen (a mai Sátoraljaújhely határában) a város első vára. A mai város területén belül a XV. században készült az első erősség, az erődített udvarház. Szent István szellemében a XII-XIII. században már idegen népek érkeztek Hegyalja területére. A vallon és itáliai területekről érkezők hozzájárultak a szőlőművelés magasabb szintű elterjesztéséhez. 1201-ben a vendégnépek, az olaszi hospesek kiváltságot kaptak Imre királytól. Az Anjou-királyok alatt békésen fejlődött Hegyalja, a szőlőművelés nagyobb arányú elterjedése erre az időszakra esett, fellendült a kereskedelem. A XV. századtól az északkelet-magyarországi szabad királyi városok is igyekeztek szőlőterületet szerezni Tokaj-Hegyalján. A mohácsi csata után a területet az ország egyik legjelentősebb családjába tartozó Perényi Péter szerezte meg. О építtette a ma álló pataki várat 1534-37 között, a család új birtokközpontjaként. Ez ma hazánk legjelentősebb épen maradt késő reneszánsz épület-együttese. Megfordult falai között Bocskai István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, híres Gombos-kertjét megénekelte Balassi Bálint. A vár fénykorát a XVII. században, a Rákóczi-család uralma alatt élte. Patak a család legjelentősebb birtokközpontja, kedvelt tartózkodási helye. Udvaruknak országos jelentőségű kulturális és művészeti kisugárzása volt, az épületegyüttest fejedelmi rangjukhoz méltóan bővítették, szépítették (Bokályos ház, Lorántffy-loggia). Nevezetes helyszíne az épületnek a Sub Rosa-terem. Itt tartották a WesseléAz egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2007. 735