Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Berecz Mátyás: Tinódi Sebestyén históriás éneke, mint az egri vár háromdimenziós számítógépes rekonstrukciójának információs bázisa

7. kép. A Feraboscho-rajz részlete a külső vár keleti oldalazóműveiről. Ezért valószínűnek látszik az a feltételezés, hogy az ágyúzásban megsérült északi saroképítményt (és azzal együtt vélhetően a délit is) az ostromot követően átépítették, illetve korszerűsítették, így kerülhettek a később rajzra a baluardoszerű

18 védművek. Az eredeti építmények közül, az északi egyszerű ágyútorony lehetett, melyet a pásztázó ágyúállások szintjéig valószínűleg földdel töltöttek meg: „Az szegleten egy kerek torony vala, Kinek dereka}

9 belől rakott

10 vala. "

21 Annak ellenére, hogy az ágyútornyok már elavultnak számítottak ebben a korban, mégis gyakran találkozunk velük a Felvidéken és Erdélyben. Feltételezhető, hogy Eger esetében az építők a torony emelt ágyúállásait vélték hasznosnak az Almagyar-domb magassági fölényével szemben. Az is elképzelhető, hogy a déli építmény már az eredeti formájában is a korszerűbb baluardo-k mintájára épült, de ez a föltevés Tinódi következetlen szóhasználata és egykorú hiteles rajz hiányában nem igazolható. Ezért a számítógépes rekonstrukcióba kompromisszumos megoldásként mindkét pontra ágyútornyokhoz hasonló erődelemeket tettünk. A legnagyobb fejtörést a Csabi-bástya környékének leírása és annak értelmezése okozta. „ Falon, árok kívöl, az kilső várba, Kit Csabi bástyájának hívnak vala, 18 WINKLER Gusztáv 2004. 73. A baluardo kerek alaprajzú, a kötőgátakkal (falakkal) egy magasságban épített, kifejezetten a tüzérség számára kifejlesztett védmű. A XV. század második felétől jelenik meg. Az igazi bástyák egyik előfutárának tekinthető. 19 BENKŐ Lóránd 1969. 617. „derék: ... középső rész, legfőbb rész..." 20 CZUCZOR Gergely-FOGARASI János 1870. 429. „Rakott, ... bőségesen tetézet, vagy megtöltött." 21 TINÓDI Sebestyén 1984. 229. 159-160. sor. 714