Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Pálosné Nagy Rózsa: A múzeumalapító Nagy Gyula életútja

A működési engedélyt és vele együtt a körbélyegző használatát 1955-ben kapta meg a múzeum a Népművelési Minisztériumtól.

13 Hátra volt még a névválasztás. Nagy Gyula elkészítette a kiállítás tématervét, s ebben a múzeum nevének a Mátra elnevezést ajánlotta. Azért is, mert Gyöngyös a Mátra lábánál helyezkedik el, a Mátra kapujának is nevezik, és azért is, mivel a kiállítás ezt a területet mutatja be. A tématervet megküldték véleményezésre Bakó Ferencnek és Vargha Lászlónak.

14 Vargha László a Megjegyzés a gyöngyösi múzeumra vonatkozóan с feljegyzésében a következőképpen reagált: „L/ Gyöngyösön az első világháború előtt már működött egy kis ebb... gyűjtemény, Mátra Múzeum elnevezés alatt. Ez... azonban az 1917-es nagy tűzvész alkalmával, illetőleg az azután következő években szerteszóródott. Mindezek alapján is helyesnek tartom, hogy a Gyöngyösön létesítendő múzeum, illetőleg muzeális kiállítás, a Mátra Múzeum elnevezést viselje... " így lett a múzeum neve Mátra Múzeum. Megvolt az épület, nevet is kapott, és az anyag is szépen gyűlt. Nagy Gyula személyesen járta végig a környező falvakat, s a pedagógusokon kívül a tanulókat, és a lakosságot is megszólította, hogy segítsenek az anyaggyűjtésben. Minden olyan tárgyat bocsássanak a múzeum rendelkezésére, amely a múltat reprezentálja, s amit már nem használnak sem a háztartásban, sem a gazdaságban, csak porosodik fönn a padláson, vagy lenn a pincében. A gyerekek, a szülők, a falvak lakói segítségével gyűltek a tárgyak, dokumentu5. kép. Néprajzi gyűjtés Gyöngyössolymoson. mok, melyeket a helyi iskolákban tároltak, s innen szállította be Nagy Gyula motorral, hátizsákban, ritkán a városi, járási, megyei tanács gépkocsijával Gyöngyösre. A falvak mellett a város lakói is megmozdultak, és ajánlották föl helytörténeti, néprajzi anyagot. A néprajzi anyag gyűjtésében sokat segített Bakó Ferenc. 13 MISÓCZKI Lajos 1997. 359. 14 BAKÓ Ferenc 1997. 370. 697