Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Szulovszky János: Kéményseprők – képeslapokon
rágó toposzában, 14 vagy például a 'más asszonyával hál' jelentésű „más kéményét kotorja" szólásban. Nincs terünk az összes lehetséges típus bemutatására. 15 Közöttük átfedések, illetve keveredések is vannak, szinte mindegyiknél előfordul életkorbeli (felnőttekre jellemző szituációk gyermekekkel bemutatva), illetve nembeli (pl. női kéményseprő) transzponálás. Összességében elmondható, hogy a Magyarországon forgalomba került képeslapok kiaknázzák a kéményseprővel kapcsolatos valamennyi jellemző életképi fordulatot: az egyszerű emberek és az urak között egyaránt otthonosan mozgó iparost (1., 2. kép), aki olykor együtt jelenik meg „közszolgálati" kollégáival, a postással, a pékkel és az újságossal (3. kép). Ám megtörténik, hogy a külsejét tekintve ellentettjével, éppen egy lisztes molnárlegénnyel parolázik (4. kép), emlékeztetve a régi közmondásra, miszerint „kéményseprőnek is lehet molnár fia", 16 vagyis messze eshet az alma a fájától. 14 Jellemző példája ennek Ujváry Zoltán gyűjtéséből: „A csinos fiatal asszony a kemencét tapasztotta belülről. Négykézláb bújt be, csak a fara volt kint. A szoknyája felhúzódott. Éppen akkor ment a kéményseprő. Látja, a menyecske szép gömbölyű meztelen fenekét meg az egész világot. Mindjárt felágaskodott benne a gerjedelem. Odasurran az asszonyhoz, illeszti bele hátulról. Az asszony nem látja, mert a feje bent van a kemencében. Azt hiszi, hogy az ura ment vissza az ólból. - Ne bolondozz már - morog az asszony -, eredj a dolgodra! - A kéményseprő nem szólt egy szót se, csak beletette. Aztán gyorsan elment. Az asszony kibújt a kemencéből, megy az ólba, kérdi az urát, hogy ő volt-e a pitarban. Aztán szalad a kapuba, hát látja, hogy a kéményseprő akkor fordul be a szomszéd udvarba. „Gondolhatta volna, hogy ilyen ügyesen csak egy kéményseprő tud..." - és utána kiáltott: - Jöjjön majd máskor is, mert gyakrabban kell megkotorni a kémény lyukat." (UJVÁRY Zoltán 1995. 216.) 15 Érdemes lenne egyszer e képeslapok különböző előállítási, kiviteli módjait is számba venni. 16 O. NAGY Gábor 1982. 347. 675
