Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Löffler Erzsébet: Velencei pátriárkából egri érsek

áj a. Életéhez kapcsolódik egy legenda, amely meglehetősen romantikussá tette egyébként prózai figuráját (ebben a prózaiságban is hasonlított rá késői utóda). Fiatal korában egyszer találkozott egy pappal, aki az Oltariszentséget vitte. Leszállt a lováról, és átengedte a gyalogosan menő papnak, mert az méltóbb rá, hiszen az Urat viszi. A pap elérkezett úti céljához, visszaadta a lovat, de Rudolf nem engedte meg többé, hogy bárki is felüljön arra a lóra, mely az Istent vitte. Ez a pap történetesen később mainzi érsek lett, akinek szerepe volt a német-római császár megválasztásában. Márpedig több mint húsz évig tartó interregnum után (II. Frigyes 1250-ben halt meg) 1273-ban Rudolfot német királlyá választották. Arra azonban nem volt pénze, hogy Rómában is császárrá koronáztassa magát, még a német koronázásra is kölcsönt kellett fölvennie. Ezért azzal a programmal kezdte uralkodását, hogy visszaszerzi az interregnum során az egyes urak kezébe került német koronabirtokokat. Alig néhány kisebb birtokot sikerült visszahódítania. Ő volt az első császár, aki a német birodalmi gyűlésen anyanyelvén szólalt meg. Nem valamiféle nemzeti öntudatból, hanem mert nem tudott latinul.

20 Pyrker eposzában hőssé avatja a birodalom alapítóját. Hogy az érsek milyen nagyra értékelte a ráözönlő uralkodói kegyet, arról önéletrajza több helyen is tanúskodik, idézzük itt fel az 1835-ös, a császár halálával kapcsolatos bejegyzés néhány mondatát: „S végül elérkezett ez az esztendő is, midőn elveszítettem azt, aki szívemnek a legdrágább volt ezen a földön...Részt vettem a temetésen. Az arcokon bánat ült, én mégis úgy láttam, hogy nem igazi az a bánat, a legtöbben mintha közömbösek lettek volna. Az én fájdalmam kimondhatatlan volt! Őtőle kaptam a jólétet, a méltóságot és a kitüntetéseket, melyekre az olyan születésű ember, mint én soha nem is gondolhatott volna!"

11 Pyrker érsek velencei kinevezése előtt Laibachban (Ljubljana) együtt ebédelt a császárral, aki egész idő alatt Velencéről beszélgetett vele: „néha halkan a fülembe súgta, hogy a javíthatatlan papok részére ott egy javító intézetet kellene létesíteni, meg hogy a pápánál közbe kellene járnom Japelli vikáriusért, akit ő javasolt a trevisói püspökségre, de a pápa valamilyen oknál fogva nem erősítette meg".

22 Pyrker nagyon aggódott amiatt, hogy milyen lesz a velencei fogadtatás, erről önéletrajza is tanúskodik: „Mindenki nagyon kíváncsi volt, és látni akarta az új pátriárkát, mert fogalmuk sem volt róla, hogy miért éppen Magyarországról nevezték ki? Még szerencse, hogy aznap valami különös jókedv szállt meg, mindenkivel, mint régi ismerőssel beszéltem, tökéletes olaszsággal, így hála az Égnek, megnyertem őket magamnak és eladdig szorongó keblem egyszerre megkönnyebbedett. " Szorongása nem volt alaptalan, mert a pátriárkákat korábban a velencei 20 GONDA Imre-NIEDERHAUSER Emil 1987. 9-13. 21 PELLE András 1987. 69-70. 22 PELLE András 1987.50. 642