Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Nemes Lajos: Doma István és leánya Doma Erzsébet közötti örökösödési per (1737–1746)
Doma Istvánnál. Ki pénzén csináltattak azon ruhák nem tudják, de mivelhogy jól kereső asszony volt Takács Boris, onnan tudják, hogy maga pénzén csináltatta és szerezte volna. Azt is, hogy még élűben Takács Borbála maga temettette el néma leányát a tanúk tudják. Sőt Somodi Judit tanú vallja, hogy oda is hordozta Takács Borbála az orvosoknál gyógyítani tudja, azt is ezen nevezett tanú magától hallotta Takács Borbálától, hogy azon néma leányzót is sokat verte Doma István, mostoha apja kit ellenezvén Takács Borbála, mondotta, hogy miért van azon nyomorult leány, hiszen maradott annak az atyjáról annyi, hogy el tarthatja belőle. Az mint is a darabostól maradott jószágból az anyja orvosoltathatta is és el is temethette. Mint szomszédok, jól tudják, hogy Doma Erzsók gyermek leányzót ? csigázta, verte, kínozta az apja Doma István, s a mostohája is hasonlóképpen, sőt Sztankovics Judit tanú azt mondja, hogy őhozzá is a gyermek sokszor szaladott és az ágy alá bújt majdhogy félelmében a nyavalya is ki nem ütötte. Azt pedig tudják mindhárman, hogy maguk elverték a háztól, mivel egynéhányszor magától hazamenvén a leányzó, ismét csakugyan tőlük elűzték. Lévén akkor a leányzó mint hét nyolc esztendős, mikor elverték. 6. Jól tudják, hogy azután, hogy elverték a leányukat a háztól, Doma István azon kívül, melyet kézírásra a leányának adott, soha semmibe nem segítette. Nem ruházta, sőt apjának sem engedte magát hívni. Hanem Szabó János felfogván, koszából, tetvéből tisztogatta ki Istenért, és ő felszedvén, ő is adta férjhez, de azután is nem segítette az apja Doma István semmiben. Kopott mentéje ezüst gombokkal, mentére való arany varrás, szoknyái, ingvállai, aranyos főkötői és arany csipkés válla, hogy maradtak. Tudják, hogy pedig adós maradott volna valakinek, sohasem hallották, inkább adott másnak. Hatodik tanú: Michalicza Szabó János egri lakos, körülbelül 40 éves. Tudja, hogy Doma Istvánnak, mikor megházasodott a ruháján kívül egyéb jószága nem volt, hanem Doma István a felesége Takács Borbála mellett vette fel magát az előbbi urának jószágából. Doma István való, hogy szolgálatban volt, de ellenben Takács Borbála is sütőné és mosóné gazdaasszony volt, és valamint az urának Doma Istvánnak, néki is ötven rénes forint fizetése volt, a Jezsuitáktól és a Szemináriumtól. S azon kívül, hogy bulya vászonnal, egyel - mással kereskedett Takács Boris, egyszóval oly jó szorgalmatos kereső gazdaasszony volt, hogy többet keresett az uránál. Veres, kopott, ezüst gombú mentéje, slajer ingvállas, slajer kötős válla, aranyos főkötő 3, kaláris, melyet Dománé most visel, ezüst gyűrű és amelyek atistam eutembe vannak hagyva. Arany varrás, mentére való, hogy maradott, hallotta. Azt is hallotta egy tűi-mástól, hogy Doma Erzsókot, mind az apja Doma István, mind az mostohája Gönczi Rózsi sokat iszonyúan csigázták, verték és mostohául bántak véle, sőt Doma Erzsóktól hallotta, hogy egy bizonyos mángorló mellett tartották, sőt kelletvén neki magát meghúzni úgy, hogy a kosz ellepte, megette s úgy utoljára maguk vették el tőlük, mondván a mostohája anyja Gönczi Rozália az urának Doma Istvánnak, hogy vigye le a fekete fattyat, s akárhová 626