Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Misóczki Lajos: Az észak-magyarországi vendégforgalom a XVII. századig

Az iparos legényeket, olykor a mestereket is a kézműves ismeretek elsajátítási vágya késztette utazásra, vándorlásra. A vándorló évek letöltése ugyanígy kötelező volt a céhbeli felvételhez, mint valamely „remek" elkészítése. A nagyobb városokból olykor 10-12 legény is útra kelt különféle szakmát elsajátítani, ismeretet gyarapítani.

17 A főrendűek vagy a nemesek ünnepélyes alkalmakra tömegével mentek az északi vármegyékből is királyválasztásra, koronázásra, királytemetésre, országgyűlésre. A lelki megújulás vagy bűnbánó vezeklés szándékával útra kelők az országon átvonuló zarándokok számát gyarapították, mások itthoni búcsúhelyekre zarándokoltak. Az utóbbiak közül Garamszentbenedek, Bélháromkút, (ma Bélapátfalva), Lőcse-Máriahegy, Máriavölgy, Mátraverebély-Szentkút, Eger, Gyöngyös az ismertebb a XVII. századig.

18 A jelentős forgalmú követjárások-fogadások a királynak jó alkalmat nyújtottak a külkapcsolatok erősítéséhez, a főuraknak az udvarba látogatáshoz. I. Károly Róbert az 1335. november 1-je körüli visegrádi találkozón szövetséget kötött János cseh és III. (Nagy) Kázmér lengyel királlyal.

19 A több napon át tartó tanácskozáson útügyi kérdéssel is foglalkoztak, mert Bécs árumegállító jogát kikerülve a nyugati fő kereskedelmi út irányát Brünn felé módosították. 1365-ben I. (Nagy) Lajos pazar királyi várkastélyt építtetett a bükki erdőrengetegben, Diósgyőrben, amely éveken át az uralkodói nagy vadászatok központja és az országnagyok öszszejöveteli helye, sőt a diplomáciai tanácskozások helyszíne volt. I. Lajos az 1381. augusztus 20-án, Velencével megkötött torinói békét

20 itt írta alá. 1412-ben Zsigmond külön névsorba foglaltatta a budai udvarában vendégségben, vagy diplomáciai megbízással huzamosabb ideig tartózkodó fejedelmeket és előkelőket.

21 A 4500 külföldi vendég között 17 ország küldöttei voltak jelen. 1424-ben 24 német fejedelem követei mellett a bizánci császár és a dán király vendégeskedett Zsigmondnál.

22 Folytak a káprázatos ünnepségek, összejövetelek, lovagi játékok. A fényes ünnepélyekre még távoli helyekről is komédiások, zenészek, vándorszínészek sokasága sereglett. Hunyadi Mátyás után a fényűző udvari vendégeskedések is csökkentek. II. Lajos udvarában, 1525-ben, már csak a farsangolás zajlott nagy vigassággal.

23 17 SUGÁR István 1991. A XV-XVI. századi előzmények. Helységeket nem jelöl. 18 BARNA Gábor 1990. 34., 56., 71., 113.; IPOLYVÖLGYI NÉMETH J. Krizosztom 1991. 88., 116.; IPOLYVÖLGYI NÉMETH J. Krizosztom 1998. 87., 100., 103. 19 ENGEL Pál-KRISTÓ Gyula-KUBINYI András 1998. 76. 20 Uo., 84. 21 MOL DL 39271. Buda, 1412. 22 MARKOS Béla-KOLACSEK András 1961. 16.; TÓTH Zoltán 1998. 1. 23 História, 2006. 1. sz., 34-35. Tátrai Zsuzsanna: A farsang 596