Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Misóczki Lajos: Az észak-magyarországi vendégforgalom a XVII. századig

Misóczki Lajos AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VENDÉGFORGALOM A XVII. SZÁZADIG Földrajzi körülhatárolás Az ezeréves Magyarország északi, északkeleti része, amelyet nyugaton a Kis-Kárpátokkal kiinduló, északra, majd délkeletre tartó ívével a Kárpátok KeletiBeszkidek vonulása, valamint délen a Csallóköz, a Duna, az Északi-középhegység és a (Nagy)Alföld, délkeleten Erdély határolja, Észak-Magyarország, továbbá Felső-Magyarország, Felföld és Felvidék néven is ismert volt.

1 A XVI. századtól Felső-Magyarországot azzal a 13 északkeleti vármegyével is azonosították, amelyek a felső-magyarországi főkapitányság és a Szepesi Kamara fennhatóságához tartoztak.

2 Az országos eseményekkel összefüggésben esetenként a szomszédos vármegyék, továbbá Pest, Buda, Fehérvár és Esztergom idevágó eseményeire is utalunk. Közép- és újkori előzmények 1526-ig Utak, közlekedés, utazás, úti célok Az utazás az utak és közlekedési, szállítási eszközök függvénye volt. A feltételek, lehetőségek a közlekedéshez a szárazföldi vagy vízi utak és vízi átkelőhelyek századokon át alig változtak. A XII-XIII. században már több út is volt az 1 TINÓDI Sebestyén 1951. 333.; BERTALANFFI Pál 1757. 694.; KATONA, Stephanus 1805. 371.; DEMKÓ Kálmán 1890.; NÉMETHY Károly 1905. 377.; BRÓZIK Károly 1905. 441.; Tovább tagolták északnyugatira és északkeletire. KOSA László-FILEP Antal 1978. 94-98.; Felsőmagyarországi Minerva, 1998. 1. sz., 5.; KISS Gy. Csaba: A tájhaza fölfedezése.; A SÜLI-ZAKAR István-CSÜLLÖG Gábor 2003. 26. 2 Történelmi Szemle, 2004. 1-2., 31-51.; Kónya Péter: A felső-magyarországi városok társadalma a 17. században, 33. Ennek a tagolásnak megfelelően Alsó-Magyarország = Északnyugati Felvidék, Felső-Magyarország = Északkeleti Felvidék. KISS Gy. Csaba 1998. 92-93. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2007. 593