Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Nagy Géza Balázs: Az egri káptalan 1230 és 1270 közötti oklevelei

alakban, amit IV. Béla 1270. május 3-án bekövetkezett halála után - érthetően ­az alábbi formula váltott: „ régnante gloriosissimo rege Hungarie Stephano ". A formulák változásainak összefoglalása 1. A tatárárás után a korábbi gyakorlatot két ponton biztosan megváltoztat­ták: a beköszöntő szöveg zárlata, salutatio-ja kifejezetten Jézus Krisztus­ra vonatkoztatható formulát kapott, és megváltozott a dátum rögzítésének helye. 2. Bár 1244 és 1259 között rendszeresen újabb fordulatok tűnnek fel az ira­tokban, ezzel egyidejűleg megfigyelhető a végleges formula keresésének igénye. így például az I. b. 3. formula csak rövid ideig van használatban (1247-1248), és ennek megszűnte táján marad el a II. számmal jelölt devo­tum használata is (1248/1249). Ugyancsak ekkortájt rögzül az iratok befe­jezésében, hogy csak a dignitások és a főesperesek neve szerepel az irat vé­gén, és ez utóbbiak esetében mindig pontosan jelzik főesperesi címüket is. Igaz, hogy alkalmanként feltűnik egy-egy formula önkényesnek tekinthe­tő kibővítése, a dátum viszont szintén 1248 táján kerül vissza korábbi he­lyére, a főesperesek és a király neve közé. 1247/48 körül tehát mindenképpen van egy tudatos hozzányúlás az iratok állandó részéhez, de egységes formula bevezetése ekkor még nem történt meg. 3. Amikor a király vagy a főpapok neve változik, akkor az eschatocollum szövegében más változások is esnek. Erre példa a Kilit püspök halála (1245 k.), István esztergomi érsek halála (1252), és talán Benedek eszter­gomi érsek halála (1261): mindhárom alkalomhoz időben köthető az egri püspökre vonatkozó megfogalmazás változása. 4. Sajnos közelebbről meg nem határozhatóan, de 1259 és 1262 között lénye­ges változás történt a Káptalan oklevéladó tevékenységében. Megszilár­dult a protocollum teljes és az arenga bevezető tagmondata, és egy új esca­tocollum került alkalmazásra. A befejezés szövegén ezután csak akkor mó­dosítottak, ha az abban szereplő négy személy esetében változás állt be, és ezért a személynév cserére szorult. Dolgozatunk első részének végén megállapíthatjuk, hogy az Egri Káptalan a vizsgált korban már biztosan használt hiteleshelyi okleveleinek kiállításához for­muláriumot, és a formulákon pár évente tudatos változtatásokat eszközöltek. Mi­vel a változások egy jelentős része valamely egri vagy országos eseményhez idő­ben jól köthető, valószínű, hogy ilyenkor új mintapéldányokat, formulákat készí­tettek és helyeztek ki az írópultokra, mígnem 1260 táján egyetlen formula került bevezetésre. 521

Next

/
Thumbnails
Contents