Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Nagy Géza Balázs: Az egri káptalan 1230 és 1270 közötti oklevelei

alakban, amit IV. Béla 1270. május 3-án bekövetkezett halála után - érthetően az alábbi formula váltott: „ régnante gloriosissimo rege Hungarie Stephano ". A formulák változásainak összefoglalása 1. A tatárárás után a korábbi gyakorlatot két ponton biztosan megváltoztatták: a beköszöntő szöveg zárlata, salutatio-ja kifejezetten Jézus Krisztusra vonatkoztatható formulát kapott, és megváltozott a dátum rögzítésének helye. 2. Bár 1244 és 1259 között rendszeresen újabb fordulatok tűnnek fel az iratokban, ezzel egyidejűleg megfigyelhető a végleges formula keresésének igénye. így például az I. b. 3. formula csak rövid ideig van használatban (1247-1248), és ennek megszűnte táján marad el a II. számmal jelölt devotum használata is (1248/1249). Ugyancsak ekkortájt rögzül az iratok befejezésében, hogy csak a dignitások és a főesperesek neve szerepel az irat végén, és ez utóbbiak esetében mindig pontosan jelzik főesperesi címüket is. Igaz, hogy alkalmanként feltűnik egy-egy formula önkényesnek tekinthető kibővítése, a dátum viszont szintén 1248 táján kerül vissza korábbi helyére, a főesperesek és a király neve közé. 1247/48 körül tehát mindenképpen van egy tudatos hozzányúlás az iratok állandó részéhez, de egységes formula bevezetése ekkor még nem történt meg. 3. Amikor a király vagy a főpapok neve változik, akkor az eschatocollum szövegében más változások is esnek. Erre példa a Kilit püspök halála (1245 k.), István esztergomi érsek halála (1252), és talán Benedek esztergomi érsek halála (1261): mindhárom alkalomhoz időben köthető az egri püspökre vonatkozó megfogalmazás változása. 4. Sajnos közelebbről meg nem határozhatóan, de 1259 és 1262 között lényeges változás történt a Káptalan oklevéladó tevékenységében. Megszilárdult a protocollum teljes és az arenga bevezető tagmondata, és egy új escatocollum került alkalmazásra. A befejezés szövegén ezután csak akkor módosítottak, ha az abban szereplő négy személy esetében változás állt be, és ezért a személynév cserére szorult. Dolgozatunk első részének végén megállapíthatjuk, hogy az Egri Káptalan a vizsgált korban már biztosan használt hiteleshelyi okleveleinek kiállításához formuláriumot, és a formulákon pár évente tudatos változtatásokat eszközöltek. Mivel a változások egy jelentős része valamely egri vagy országos eseményhez időben jól köthető, valószínű, hogy ilyenkor új mintapéldányokat, formulákat készítettek és helyeztek ki az írópultokra, mígnem 1260 táján egyetlen formula került bevezetésre. 521