Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Fodor László: Korai dézsmapince legújabb kutatási eredményei az egri várban

Gazdasági vonatkozású helyzetelemzéssel gyakran találkozunk az egri püspök és vár esetében is. Tudomásunk van arról, hogy a sziléziai diplomataként is emlege­tett Beckensloer János püspök (1468-1474), akinek a nevéhez a gótikus püspöki palota építése is köthető, az egri bor oltalmára vonatkozó gazdasági rendszabályo­kat hozott, szabályozta a borkimérést, adókedvezményeket adott az új szőlőültet­vényekre és megtiltotta az idegen borok behozatalát. 4 A földesúri begyűjtési helyszínek közvetlen közelében volt található a gya­korta jelentős méretű pince ill. pincerendszer, ahová a dézsmabort elhelyezték. A dézsmapincék gyakran bonyolult földalatti folyosórendszert alkottak. A korai eg­ri püspöki gazdaság és várbirtok kérdésében fontos elemnek tartjuk az 1970-es évek végén megtalált dézsmapince eredeti bejáratának régészeti és építészettörté­neti kutatását, valamint eredményeinek bemutatását. 1. kép. Vári helyszínrajz. Pietro Ferabosco 1568-as felmérése. Rajta jól látható a a provizori palota (w) 4 PATAKI Vidor 1934. 9-10. 506

Next

/
Thumbnails
Contents