Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Danyi József–Paszternák István: Ulászló-kori éremkincs a Nógrád megyei Szarvasdedén

Igaz I. Ulászló ennek tükrében Bodó Gergelyt nevezte ki veszprémi kapitánynak, aki felügyelte és részt is vett a pénzverésben.

8 A kincslelet történeti háttere és helye a község történetében Szarvasgede község Árpád-kori eredetű. E legkorábbi megtelepedés régészeti nyomait még nem sikerült megtalálni. Mindössze egy, a község mai központjától kicsit távolabb egy közmüárok ásása közben került elő egy valószínűleg X-XI. századba sorolható nyílhegy.

9 A település neve írott forrásban először 1260-ban bukkan fel vila Gede alakban. A nevét Gedei Miklós 1275-ben - fiúörökös híján - birtokát, Gedét Ábelföldével és Becseföldével együtt Sőregi Itemer fiaira, Erdeura és Jánosra, valamint Leuke fia Péterre hagyta, akiket örökbefogadott. A XIII. század végén már valamiféle nemesi (udvar) ház is állhatott itt. 1290-1301 körül a fenti Itemer és János fia, Básti és Kerekgedei nemesek arról tettek írásos panaszt, hogy bizonyos felsorolt nemesek őket megtámadták, fegyveresen kerekgedei házukra rontottak és mindent elpusztítva mintegy 100 márka kárt okoztak, János nevű rokonukat pedig megölték. A XIV. század közepén már biztosan templom állt a faluban. 1333-tól Nagy (Magnus) Péter fiai, Tamás és Pethew mesterek bírták a falut, amihez a fentebb említett Erdeu fiaitól jutottak, kártérítés fejében. 1344-ben Tamás, mint liptói ispán, az általa Gedén épített Szűz Mária templomra búcsúengedélyt kapott a pápától.

10 A község mai plébánia temploma a lelőhelytől mintegy 400 méterre áll. A mai formájában későbarokk-copf stílusú, de a legrégebbi része a templomhajó középkori falazatot, ajtó és ablakkeretet tartalmaz. Feltételezhető, hogy az említett 1344 előtt épült egyház e helyen állt. A szarvasgedei éremkincs földberejtésének körülményeit vizsgálva a „kincsképződés" általánosan elfogadott alapjain kell elindulni. Eszerint egy olyan helyi, vagy nagyobb jelentőségű megrázkódtatást, hadjáratot, esetleg természeti katasztrófát kell találni, amely a kincs tulajdonosát elrejtésre késztette. Az esetünkben a pénzeket egyazon uralkodó I. Ulászló verette. A leletből hiányoznak az I. Ulászlót követő uralkodók: Hunyadi János kormányzó, V. László, I. Mátyás veretei. Mivel, a lelet csak az 1442-ben vert dénár típusból (CNH. II. 141) áll, egyszerűbb a földbekerülésének idejét meghatározni. Ebből arra következtethetünk, hogy a tulajdonos vagy még I. Ulászló életében, vagy csak néhány évvel halála után rej8 POHL Artúr 1974. 55. 9 A leletet Tóth Szabolcs találta és jelentette be. 10 GYÖRFFY György 1998. 501