Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Danyi József–Paszternák István: Ulászló-kori éremkincs a Nógrád megyei Szarvasdedén

egymás mellett, ún. magot képezve. Edényre, esetleg más szerves anyagból készült tároló alkalmatosságra utaló nyom nem volt. A velük egy szinten előkerült XV-XVI. századi edénytöredékek illetve állatcsontok nem függtek össze a kincslelettel. Az egyes szintek korkülönbségének meghatározásánál figyelembe vették, hogy a lelőhely lejtős és a csapadékvíz okozta eróziós folyamatoknak kitett terület. A pénzek előkerülésének helyét minden oldalról megkutatták, a szondákat pedig a szűz altalajig lemélyítették, illetve a területet fémkereső detektorral is átvizsgálták. Biztosan állítható, hogy az összes érme előkerült és a kincslelet zártnak tekinthető. Összefoglalás képen megállapítható, hogy a területen egy 29 darabból álló kincset földeltek el igen csekély mélységben. A pénzeket valószínűleg valamely szerves anyagból készült edényben, vagy más tartó alkalmatosságban, pl. bőrzacskóban, esetleg anélkül ásták el. A kincslelet szétszórt elhelyezkedésére a terület intenzív mezőgazdasági művelése ad magyarázatot. A kincslelet numizmatikai értékelése A kincsleletben 29 db I. Ulászló 1442-ben vert CNH. II. 14l-es dénár (lengyel sas-koronás magyar címer) volt, amelyből 27 db a budai B-N fölötte csillag jegyet viseli, még 2 db eddig a numizmatikai szakirodalomban publikálatlan W-fordított G jegyű.

5 Ez a pénz nagyobb volt és anyagában is jobb minőségű, mint az előző CNH. II. 149es dénár. Jóval kevesebb verdejeggyel készült, amiből következtetni lehet, hogy rövidebb ideig verték és volt forgalomban. Ismert pénzverő kamarák: Buda, Nagybánya, Alsólendva, Veszprém, Pécs. Erdélyi jeggyel eddig nem ismert, amit a török betörésekkel lehet összefüggésbe hozni. 5 A kincslelet érméinek restaurálását Hídvégi Erzsébet (MNM Éremtár) végezte. 499 1. kép. A szarvasgedei I. Ulászló-kori kincslelet.