Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemes közbirtokosok erdőírtásai a XIX. század elején, a Kővár-vidéken

a körbe vagdalt fák teljesen kiszáradtak, és helyüket kitisztították, szántásra alkalmassá tették. Az erdőirtás kiszárításos módszerét alkalmazták Butyászán is. Nemes Mik Dumitru

19 egyik irtását két éve kezdte: „a gyönyörű szép erdőt rész szerént tápláló gyökerétől meg mettzette, rész szerént le ontotta", amikor már kaszált közötte. A körülkerítést „mostskolásnak" is nevezték. Többeknél olvasható, hogy kezdvén a szép erdőt motskolni, fejszékkel körül keríteni. Az irtott helyen azután új sessiokat alakítottak, ahová pajtákat majd házakat építettek. Voltak, akik csak megjelölték a foglalást s azután évekig, évtizedekig álltak a fák „meg mutskolva", amíg végre kiszáradtak, maguktól kidőltek. A kidőlt fa tönkje, tőkéje további esztendőkig tanúsította, hajdan ott erdő állott. A butyászai nemesek hadnagya Drágos Ursz

20 pl. egymaga akkora területet foglalt és irtott ki, hogy az, mondották: elégséges egy közönséges Kővár-vidéki nemes táplálására. Az irtáson már szántó, gyümölcsös, kenderföld és szőlő is volt, de a gyümölcsösben még fennálló vastag, az erdőből megmaradt szálas fák is álltak. Az erdőirtásnak a Kővár-vidékihez hasonló kiszárításos módját ismerték és gyakorolták a hozzá közeli Bereg vármegyében is. A vármegye 1791-ben kiadott rendelkezésében 24 pálca büntetést helyezett kilátásba azok számára, akikről tapasztaltatik, hogy „a valóságos Erdőben vagy körülnyakalja, vagy le-vágja, vagy meggyújtja a fát".

21 Takács Lajos a göcseji szegekből közölt példákat a kiszárításos irtási módszerről. Takács az aszalás, a kerítés, a keringetés kifejezések jelentését magyarázza, s bizonyítja, hogy az aszalás valójában a kiszárítást jelenti. A kerítés vagy keringetés pedig a fa kérgének körbevágása, gyűrűzése. A tevékenység során a fa kérgét, nem messze a gyökértől, de már a törzsön körben lefejtették, s hagyták, hogy lassan kiszáradjon. Takács Lajos Németfaluból közölt 1759-ből származó példájában olvashatjuk: azok a fák, amelyeket megaszaltak, a tövükből kidüledeztek.

22 A körülnyakalás, és az aszalás hasonló módszer lehetett a Kővár-vidéken szokásos gyökerek elmetszéséhez. A fa kérgének körbe vágása vagy a gyökerek elmetszése egyaránt a fa kiszáradását okozta. A kiszáradt fa magától kidőlt. Erre utal összeírásunkban a több helyen leírt „egymásra ontván a szép szálast,, megjegyzés. A módszer nyomán valószínűsíthetjük, hogy a 19 KM. Könyvt. 5359/1. Butyásza 18.sorsz. 20 KM. Könyvt. 5359/1. Butyásza 34.sorsz. 21 CSISZÁR Árpád 1998. 147. 22 TAKÁCS Lajos 1964. 504. 47